Összesen 33 találat (1 - 20) 1995-10 cimkével.
Tavaly december 24-e estéjére, ami akkor mocáé sabeszra, egy szombat kimenetelre esett, az akkor néhány hónapja üzemelő Zsidó Közösségi Ház zenével, filmvetítéssel kecsegtető programot szervezett. El is készítették már az év utolsó programfüzetét, majd egy váratlan … Tovább »
sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »
Gheorge Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármestere múlt hónapban odanyilatkozott, hogy azért kell Max van der Stoelt-nek az EBESZ Romániában vendégeskedő kisebbségügyi főbiztosának részt vennie a bécsi döntés 55. évfordulóján rendezett megemlékezéseken, mert akkor „közvetlenül … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZBAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó közős kulturális élet s a művészvilág számos tagja a „Jeruzsálemi napok” – három kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »
Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túlhabzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szeptember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét.
Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoztatóra, elfelejtett … Tovább »
Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal
Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »
Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter
Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám
Névmagyarosítás
Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás … Tovább »
„A testen fű nő, léleken lélek”
Tábor Béla
scintilla
kérdezlek nem felelsz
itt néma rejtelem mindenik óra
üres szoba a végtelen
a tárgyakból kiköltözött
a hétköznapi lét illúziója
könyvsorok futnak ablakainkból
hová röpült roppant spirálban … Tovább »
Édesapámnak, Tábor Bélának (1907- 1992) életében két könyve jelent meg: a Szabó Lajossal közösen írott Vádirat a szellem ellen 1936-ban. A zsidóság két útja 1939-ben.
Fél évszázaddal később, a cenzúra megszűnése után, 1990-ben és 1991-ben mindkét könyvet újra … Tovább »
Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »
DÁVID-SZOBOR JERUZSÁLEMBEN Firenze városa Michelangelo híres Dávid-szobrának hű másolatát ajándékozta Jeruzsálemnek (Dávid városának) háromezredik születésnapjára. Az izraeli város azonban megköszönte és udvariasan elutasította az ajándékot, mivel a meztelen férfiú … Tovább »