‘Esszé’ rovat archívum
Összesen 98 találat (1 - 20) a(z) Esszé rovatban.
Egy régi vita jövője
Kőszeg Ferenc írása a fenti címmel lapunk decemberi számában jelent meg. Az írás első részét, terjedelmi okokból nem tudtuk nyomtatásban közölni, így az itt olvasható.
Első rész
Éppen száz évvel ezelőtt az ország legtekintélyesebb társadalomtudományi folyóirata, … Tovább »
Zsilip vagy zsákutca?
Zsidó kultúra Európában: szerepe és értéke a zsidó azonosságtudatban*
1.
Ahol és amikor ma zsidó kultúráról ejtünk szót, ott és akkor általában nem a hagyományos értelemben vett zsidóságra gondolunk. Zsidó kultúráról a hétköznapok valóságában akkortól beszélünk, … Tovább »
Új zsidó azonosságtudat az 1989 utáni Európában
Bevezetés
Európa ma új entitás, ám nem a már régóta beharangozott – és gyakran csalódást keltő – multinacionális, technokrata Európai Unió értelmében, hanem jóval mélyebb történelmi értelemben. A gazdasági integráció és a maastrichti szerződés Európáját ne tévesszük … Tovább »
„A zsidóság Európában évszázadokon át konzervatív volt”
Összeállításunk témájában kerekasztal-beszélgetésre kértük fel Ferenczi László irodalomtörténészt. Kende Péter politológust és Kovács András szociológust. A vitavezető szerepét Gadó János, a Szombat szerkesztője látta el.
Gadó János: Vitánk címét nyilvánvalóan provokatív … Tovább »
Pozitív szabadság a zsidó hagyományban
A félreértések elkerülése végett szeretném rögtön a kezdetben leszögezni, hogy zsidó hagyomány alatt az írott és a Szóbeli Tan alkotta vallási hagyományt értem. A zsidó nép történelmi szempontból a halakha törvényei által egységes rendszerbe szervezett életformájának … Tovább »
Zsidók, konzervatívok, próféták
(Előzetes megjegyzés. – A kérdés, hogy zsidók lehetnek-e, legyenek-e konzervatívok, nem kérdés. A legfontosabb amerikai neokonzervatív folyóirat, a Commentary egyben az Amerikai Zsidó Bizottság hivatalos sajtószerve, az amerikai és brit neokonzervativizmus fő ideológusai kevés kivétellel … Tovább »
A jiddis élt, a jiddis él, a jiddis élni fog
„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egyszer egy vibráló intellektuális, politikai és ideológia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »
Zsidó iskolák Magyarországon I.
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
A magyar-zsidó szimbiózis vizuális nyomai
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
Diaszpóra (és) művészet
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Viszontválasz Bollók Jánosnak
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
Vitatható Philón-értelmezés?
(Válasz Visi Tamásnak)
Mielőtt Visi Tamás: Egy vitatható Philón-értelmezés című vitairatának (Szombat 1996. VIII/3., 24-27.) végigolvasása után bárki végképp elbizonytalanodnék, hogy milyen könyv ismertetését és kritikáját olvasta, emlékeztetném, hogy Philón Alexandrinosz … Tovább »
Antiszemitizmus – 1995
Az alábbiakban az Antisemitism World Report 1996 (Jelentés a világban tapasztalható antiszemitizmusról) című kiadványból közlünk néhány rövid részletet. A közel 350 oldalas kötet, amelyet immár ötödik éve ad ki az egyik legtekintélyesebb amerikai zsidó szervezet, az American … Tovább »
A bal se jó
(Joseph Gabel: Jobboldali és baloldali zsidóellenesség.
MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 140 oldal, 380 forint)
Joseph Gabel Jobboldali és baloldali zsidóellenesség című munkája bontójának hátoldalán egy nagyon halvány Marx-portré látható. Annyira elmosódó ez a Marx-kép, … Tovább »
Lag ba-Omer és a Szentély újjáépítésének kísérlete
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Háttér: a héber és a jiddis harcáról
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »
Hetedíziglen?
(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)
A délszláv válság veszteségeinek felszámolására életre hívott számos bizottság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »
A zsidó közösség – idejétmúlt fogalom?
Minden kétséget kizárólag olyan korszakban élünk, melyben a társadalmi körülmények oly alapvetően megváltoztak, hogy a zsidók többsége az „identitáskészlet” régi modelljeit már nem tartja érvényesnek; a sűrűn emlegetett „identitásválság” tehát egy olyan betegség, amely … Tovább »
Hannah Arendt és a zsidó identitás
Napló
Hannah Arendt riportkönyve1 a jeruzsálemi Eichmann-perről igen nagy vihart kavart. Mindenekelőtt zsidó körökben. Arendt nem szereti a zsidókat, részben legalábbis felelőssé teszi őket a sorsukért – mondották sokan. Tipikus zsidó öngyűlölet. Hogy az Arendttel szembeni … Tovább »