Goldmann Fanni felszólalása a Pécsi Zsidó Hitközség dísztermében 2024. július 7-én tartott, „Az én holokausztom” című rendezvényen.

Tizenkettedikben – 2021-ben – az osztályom Lengyelországba szervezte az osztálykirándulást. A pandémia idején Pécsről csak Orfűig … Tovább »

Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »

Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.

Kisebbség … Tovább »

Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökének beszéde a helyi zsidó temetőben 2024. július 7-én tartott kegyeleti megemlékezésen.

Tisztelt emlékező Közösség, kedves Hittestvérek!

Az egyik legősibb imánk, a Kaddis utolsó mondata mindent tartalmaz, amiről beszélni … Tovább »

Aki a határon túli magyar zsidó közösségekre gondol, annak általában Kassa, Ungvár, Munkács, Máramarossziget, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy Szabadka jut eszébe. Mára ezek a közösségek elapadtak és jelentős nyelvi-kulturális váltás ment végbe a maradékaikon. … Tovább »

Apák nélkül – Nők és gyermekek a szegedi holokausztban címmel június 16-án nyitotta meg kiállítását a Szegedi Zsidó Hitközség a holokauszt 80. évfordulóján a Szegedi Zsinagógában.

A kiállítás koncepcióját és forgatókönyvét Ábrahám Vera, Frauhammmer Krisztina, valamint … Tovább »

Életének 93. évében június 27-én elhunyt Ágai Ágnes író, költő, műfordító, a Móra Kiadó egykori szerkesztője – tudatta a gyászoló család és a kiadó kedden az MTI-vel.

Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Tanulmányait a Budapesti Pedagógiai Főiskola … Tovább »

“Tisztelt emlékezők! Szeretném megköszönni Dr. Nógrádi Gergely főkántor úrnak, aki szintén túlélő unokája, mint én, hogy tolmácsolja szavaimat. Egy szolidaritási úton veszek részt Izraelben. Közös utazásra kérek mindenkit.” Verő Tamás főrabbi beszéde a veszprémi mártír-megemlékezésen.

Pár … Tovább »

Budapesti emlékmozaikok az Izraelbe tartó szovjet menekültekről

Amikor magyarországi tömegmigrációs hullámról beszélünk, a legtöbbünknek a 2015-ös, főleg szíriai menekültekből álló tömegek jutnak az eszünkbe, és az ezzel kapcsolatos hisztérikus, Soros-ellenes kampány, … Tovább »

A 3300 éves hajóroncs felfedezése megváltoztathatja az ókori hajósok navigációs képességeiről szóló tudományos feltevéseket.

Egy 3300 éve elsüllyedt hajót fedeztek fel a Földközi-tenger fenekén Izrael partjainál, ami a jelek szerint a legrégebbi ismert hajóroncs a modern … Tovább »

Amikor 2016-ban megjelent Zoltán Gábor Orgia című regénye, az olvasóközönség döbbenten fogadta a Budapest 12. kerületében 1944 végén játszódó történetet.

Különösen a nyilasok brutális kegyetlenséggel véghez vitt „orgiájának” részletes, szinte tárgyilagos ábrázolását … Tovább »

A holokauszt emlékezete a 60-as évek Magyarországán

Az utóbbi évtizedben jelentős ismeretekkel gyarapodott a történeti tudásunk arról, hogy az 1956-as forradalmat követően az ország pártállami vezetése, valamint az ország geopolitikai helyzete miképpen befolyásolták a holokausztra … Tovább »

Kecskemét és környéke zsidó lakosságát 1944. június 27-én és 29-én indították el a megsemmisítés útján, a városi alsó vasútállomásról a lengyelországi Auschwitz-Birkenau haláltáborba. Idén, ennek 80. évfordulóján a helyszínen, Kecskemét-Alsó vasútállomáson emlékeztek … Tovább »

Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

A Holokauszt80 elnevezésű évfordulós programsorozattal egy időben , „Kiss-Rigó László püspök engedélyével és támogatásával” június 15-én felavatták a zsidótörvényeket aláíró Horthy Miklós kormányzó domborműves emléktábláját a Rókusi templom kertjében egy másik … Tovább »

Mi köze az arisztokrata vagy munkás származásnak a futballhoz? Miért nem „zsidó csapat” az MTK, és miért az mégis? Ki volt az a debreceni focista, aki a futballnak köszönhetően élte túl Auschwitzot? Volt-e cionista összeesküvés a Dunapark Kávéházban? Többek között ilyen kérdésekről … Tovább »

Herta Müller nyílt levele – 2. rész

Az egyik legnagyobb kortárs német író, a Nobel-díjas Herta Müller nyílt levélben fordult a nyugati közvéleményhez – arról az őrületről, amely a nyugati társadalom egy részét magával ragadta, mióta a Hamasz megtámadta Izraelt. Az írás … Tovább »

Térségünkben a zsidók a 18−19. század fordulóján a nemesi jogállású, kuriális településeken tűntek fel lakosként nagyobb számban (Csépa, Szelevény). Cseh- és Morvaország felől érkeztek. A Nagykunsághoz tartozó Kunszentmártonban felvásárló vándorkereskedőként említették … Tovább »

Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »

Savuot ünnepe kapcsán Biró Tamás tavaly az ünnep és a tóraadás közötti kapcsolatot vizsgálta. Idén a szóbeli tan fogalmával kapcsolatban tisztáz néhány félreértést.

Egy Izraelben huszonöt évvel ezelőtt hallott vicc szerint, amikor 1967-ben az izraeli hadsereg elfoglalta … Tovább »