Összesen 669 találat (81 - 100) : Kiss Iván.
Jó ideje már magától értetődően Pest történelmi zsidónegyedét emlegetjük, azt sugalmazva, mintha egy elkülöníthetően, körberajzolhatóan létező városnegyedről beszélnénk. Azonban nem lehet kétséges, hogy önálló pesti zsidónegyed nem létezik, ebben az értelemben nem is létezett … Tovább »
Biró Tamás „Zsidó egyház?” című írásában amellett érvel, hogy miután a zsidó vallás számára ismeretlen az „egyház” fogalma, nem szükségszerű, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) vezetésében érvényesüljön a „papság kizárólagos dominanciája”, … Tovább »
Akár Bibi lesz a győztes, akár nem, az biztosra vehető, hogy a törvényhozói testület és ezzel az állam vezetése minden eddiginél jobboldalibb lesz.
Ezt állítja kommentárjában David Horowitz, a Times of Israel főszerkesztője.
Horowitz szerint a baloldal megszűnt tényező … Tovább »
Az MTI-hez eljuttatott közlemény tudatja, Róna Tamás főrabbi megalapította a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület nevű társadalmi szervezetet.
Mint az köztudott, Róna Tamás viszályba keveredett a Mazsihisz elnökségével, amely felmondott neki. (Lásd: itt, itt és itt.)
Róna … Tovább »
„Apai nagyszüleim sem az áldozatokhoz nem tartoztak, sem a hóhérokhoz. Emellett semmilyen hőstettel nem hívták fel magukra a figyelmet; nemhogy bármiféle bűnt nem követtek el, de még túlbuzgósággal se nagyon lehetett vádolni őket. Csak afféle Mitläuferek voltak, olyanok, akik »úsztak … Tovább »
Shlomo Carlebach Budapesten – egy budapesti izraeli diplomatára ráállított ügynök szemével (1966)
Izrael hatnapos háborúja előtt, amikor is még teljes (bár közel sem baráti) diplomáciai kapcsolatok álltak fenn a zsidó állam és a keleti tömb országai között, a budapesti … Tovább »
1940. október 31-én politikai okból Marrákesbe költöztek, melynek hangulata, kávéházi élete sokkal inkább tetszett Faludynak. Először a zsidó hitközséghez szállásolták be őket.
Itt laktak, amikor november 2-ának késő délutánján átélik a Faludy által versben megörökített … Tovább »
Interjú Kis Henriett-tel, a Rumbach zsinagóga – Együttélés Háza vezetőjével
Mi a véleményed, létezik vagy sem zsidónegyed?
Ha a történeti tényeket nézem, akkor azt mondom, a zsidónegyed egy rendkívül negatív konnotációval bíró kifejezés, hiszen a II. világháború … Tovább »
Az 1943-ban New Yorkban született amerikai költő apai ágon Magyarországról, anyai ágon Oroszországból kivándorolt zsidó család leszármazottja. Bár kifejezetten kerülte azokat a témákat, amelyek alapján a kritika amerikai zsidó költőként skatulyázhatta volna be, családi öröksége … Tovább »
A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely … Tovább »
Eredetileg arra készültem, hogy rabbikat megszólítva, de a vidéki hitközségekről sem elfeledkezve, körkérdés-csokrot teszek fel a vegyes házasságokkal kapcsolatban. Miért? Mert nem beszélünk róla, mert kerüljük a témát, holott a valóság az, hogy Magyarországon a zsidók által … Tovább »
Magyarországon keveset tudnak Gafni Miklósról avagy Miklos Gafniról, akit Amerika jelentős énekesei között tartanak számon ma is. A Holokauszt túlélő tenor tragikusan rövid élete és énekesi karrierje alig ismert szülőhazájában.
Weinstock Miklós 1924-ben született Tiszacsegén, … Tovább »
Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével, a viharos előzetes viták után tartott, ügyvezető igazgató választási közgyűlést követően készítettünk interjút.
Mit takar a JDC-től átvett feladat, milyen nagyságrendű pénzek társulnak ehhez?
Létezik a MAZS (Magyarországi … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
A Héber Stúdió 1917-ben alakul meg Moszkvában, Sztanyiszlavszkij szellemi védnöksége alatt, hasonlóan az Örmény és az Orosz Stúdióhoz. Ez a héber nemzeti színtársulat, a Habima (Színpad) születésének pillanata, azé a társulaté, amely 1958-tól a nemzeti színház státuszát is … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Tavaly észrevettem a Facebookon egy bejegyzést, melynek írója arról panaszkodott, hogy a Kozma utca zsidó temetőben képtelen megközelíteni édesanyja sírját, ráadásul még a síremléken lévő virágvázát is leverték.
A bejegyzés, amely a 26-os parcellával kapcsolatban íródott, … Tovább »
A Szombat szerkesztősége a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás hatásairól, eredményeiről kérdezte a zsidó közélet résztvevőit: honnan hová jutott el a magyar társadalom és benne a zsidó közösség ez idő alatt?
Rendszerváltás korabeli emlékeiből mi az, amit legfontosabbnak … Tovább »
„Habent sua fata libelli” azaz a könyveknek is megvan a maguk sorsa. Nem túlzás azt állítani, hogy a hangszereknek is megvan a maguké. Ahogyan korábbi írásainkban az emberek és a könyvek összetartozását vázoltuk fel a Soá idején, most az embereknek és a hangszereknek kapcsolatáról … Tovább »
A háború után néhány évvel egy fiatal házaspár beköltözik a korábban a leghírhedtebb norvég nácinak, Henry Rinnannak és bandájának otthont adó házba. Lányaik színházi előadást rendeznek a pincében, mely egykor foglyok üvöltésétől és sikolyaitól volt hangos. A gyerekek … Tovább »