Az épületeknek is megvan a maguk sorsa

Hát még a híveiket vesztett templomoknak, közöttük az elpusztított vidéki magyar zsidóság kisvárosi zsinagógáinak. Funkcióikat vesztve roskadoznak, szerencsésebbjeik állnak, többjük kevésbé méltó új szerepekben. Legkisebb részüket újíthatta meg a hazai emlékezet fájdalmasan szelektív, hiányos kultúrája, az erre irányuló társadalmi közakarat.

A bonyhádi Ó( neológ) zsinagóga

Bonyhádon az első zsidó imaházat és tanodát 1764-ben rendezték be.  Az imaház 1794-ben, pészah után, az első szombat éjszakáján tűzvész áldozata lett.  A zsidó község a tűzvész után elhatározta, hogy új zsinagógát épít. A templom – amely a maga korában Magyarország legnagyobb zsinagógája volt ‒ 1796-ban készült el. 1890 körül oly mérvű repedések keletkeztek az épületen, melyek szükségessé tették a felújítást. Ekkor épült a nyugati homlokzat elé a női karzat megközelítését szolgáló kis lépcsőtorony. Ennek oromzatára helyezték el a mózesi kőtáblákat. A templom újjáépítését Rosenthal Tóbiás főrabbi szervezte meg, aki a magyar kormány képviselőinek és a magyar zsidóság vezetőinek jelenlétében 1896. aug. 18-án avatta fel a megújított épületet.

A zsinagóga az 1868/69. évi szakadástól a neológ (kongresszusi) zsidó közösség templomaként működött.

1944. július: A bonyhádi gettólistán lévő 1180 emberből 1008 embert elpusztítottak. Csak kisszámú túlélő tért vissza Bonyhádra.

A templom tulajdonosa 1944. novemberétől a Magyar Királyi Kincstár, 1945. júliustól a Bonyhádi Izraelita Kongresszusi Hitközség volt. A  zsidó közösség tagjai a következő években folyamatosan hagyták el Bonyhád városát . A két zsinagógát rendeltetés-szerűen 1956-ig használták. Bonyhádon, az Izraelita Hitközség autonómiája1965-ben megszűnt.

A „Ó zsinagóga” tulajdonosa 1968-tól a Bonyhádi Ezüstkalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lett. Az adás-vételi szerződés kikötései szerint a szövetkezet köteles volt az épület templom jellegét 60 napon belül megszüntetni, az ingatlanon lévő kőtáblákat, feliratokat és egyéb egyházi jellegű tárgyakat eltávolítani és a pécsi községkerületi elnökhöz beszállítani. A szövetkezet magtárként, később takarmányboltként, a cipőgyár doboztárolóként, egy autókereskedő alkatrész raktárként hasznosította az épületet. 1973 évtől aztán egymást váltották a tulajdonosok: Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet,  Smartgold és Társa Kft., Stoll Center Kereskedő és Szolgáltató Zrt., Szignál-KTV Kft. 2002-ben a leromlott állapotú épület állagmegóvására a tetőt felújították. 2014-ben a holokauszt emlékév alkalmával az épületben Elfeledett arcok címmel kiállítást nyitottak mely azóta is ott van. A romos  zsinagóga belső továbbá eseti kulturális rendezvények, koncertek, holokauszt megemlékezések színhelye.  A bejelentkező látogatók számára kinyitják, egyébként zárva van.

Az ortodox zsinagóga

Az ortodox közösség a kongresszusi szakadást követő időben, 1883 tájékán telket vásárolt és iskolával, rabbi-lakással közös tető alatt imaházat építtetett. 1922. júniusában templomépítési engedély kérelmet adtak be. 1924-ben építették fel nagy zsinagógájukat az ortodox puritanizmusnak és a kor építészeti stílusának megfelelően. A homlokzaton íves felirat volt látható: „Mert házam imaháznak fog neveztetni minden nép számára.”(Ézsaiás 56:7) A belső teret három oldalról fogta körül a női karzat. A bima a hagyományoknak megfelelően a belső tér középpontjában állt. A frigyszekrény felett az alábbi felirat volt olvasható: „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartom.” (Zsoltárok 16:8)

A templom a hitközségtől 1944. nov. 22-én a Magyar Királyi Kincstár tulajdonába került, majd 1945. nyarától „ajándékozás” útján  az újjáalakult ortodox hitközség visszakapta. A bonyhádi Ortodox Izraelita Hitközség az 1960-as évek közepén szűnt meg.  Az épületet a Magyar Állam – kereskedelmi célú hasznosításra – 1979-ben megvásárolta. Kezelője a Tolna Megyei Népbolt Vállalat lett. 1992.-ben „átadás” révén a Tolna Megyei Népbolt Rt., majd 1995. tavaszán „csere” útján Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonába került. Az átalakítások következtében az épület elvesztette minden szakrális jellegét és díszítését, a belsőben egykoron körbefutó karzat sincs már meg. A külső tatarozást  az 1990-es években elvégezték. Az önkormányzat bérbe adta az épületet. Jelenleg használtcikk raktárboltként üzemel, külföldről behozott bútorokat és háztartási eszközöket árusítanak benne.

Élt Bonyhádon egy nép, a bonyhádi zsidók.

1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át. A zsidóság lélekszáma 1857-ben éri el a településen a maximumot, 2357 főt. Ekkor csak Pest, Pozsony és Pápa zsidósága nagyobb lakosság arányosan.

2022-ben Bonyhád városában öt főnél kevesebb zsidó él.