Összesen 29 találat (1 - 20) 1995-02 cimkével.
Götz Eszter: Az egykori jelen
Ács Gábor: Személyesség és helyismeret
Remete László: Magyar zsidó levéltári repertórium
Szegő György: Kortárs izraeli festészet a Révay utcában
Nagy Sz. Péter: Száz éve született
Krasztev Péter: Anri Kiszilenko
Anri Kiszilenko: Concerto gitárra … Tovább »
(Piotr Szewc: Pusztulás. JAK – Jelenkor műfordítói füzetek, Budapest-Pécs 1994., 105 oldal. Ára: 220 Ft)
AZ UTÓBBI IDŐK legcsodálatosabb olvasmánya számomra ez a vékonyka, alig százoldalas kis könyv volt, Piotr Szewc egyetlen, nyomtatásban megjelent regénye. A lengyel kritikusok … Tovább »
(Felleg György: Ön is már rácsok mögött van? Szerzői kiadás, 1993. Tel-Aviv, 255 oldal, ár nélkül)
KÖLTŐTŐL prózakötetet olvasni mindig izgalmas élmény, mert egy másik műfaj tapasztalatainak beszűrődése általában bővíti, megsokszorozza a rögzített érzelmek és benyomások … Tovább »
(Szerk.: Haraszti György. Bp., MTA Judaisztikai Csop. 1993. I. köt.: 444 old., II. köt.: 445-745 old.)
A XIX. SZÁZAD közepe táján jelentkezett először az igény a magyar zsidóság középkorig visszanyúló múltjának feltárására. Az első vázlatos visszapillantások publikálása … Tovább »
Negyven festő Izraelből. Azaz, közvetve, Zágrábból, mert ugyanaz az anyag, amely a Zsidó Közösségi Ház galériájában volt látható, előzőleg a horvát-izraeli diplomáciai kapcsolatok egyik első jele volt a déli szomszédoknál. Az ottani ünnepélyes köszöntő gondolatait idézem: … Tovább »
Zsolt Béla, a zsidó önismeret szociográfusa
ZSOLT BÉLA HÍRÉT, pályáját torz felemásság, a megítélés bizonytalansága lengi be. Mondják, a zsidó érdekvédelem harcosa volt, sorstársai védelmében elfogultságoktól, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem volt mentes. És beszélnek … Tovább »
ANRI KISZILENKO ukrán hangzású nevének története anekdotába illik. Azt sem tartanám kizártnak, hogy a kaukázusi száznyolcvan éves matuzsálemről szóló viccet éppen Anri nagyapja, a galíciai Berkó (vagyis Berg) esete ihlette volna. Az ő története ugyanis úgy szól, hogy az orosz … Tovább »
Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyira anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »
Zsidó Híradó 1895. február 14.
Az orthodox zsidók a kultuszminiszternél
Az orthodox zsidók országos képviselősége f. év február 12-ikén tisztelgett dr. Wlassics kultuszminiszternél… A küldöttség szónoka dr. Friedlander Sámuel a következő beszédet intézte a kultuszminiszterhez:
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
A BELZI RABBIT, Rokeach Áron rabbit és testvérét, Mordehájt, a bilgoráji rabbit 1943 májusában kicsempészték a bochniai gettóból. A mentési akciót egy bátor magyar katonatiszt szervezte, akit gazdagon megjutalmaztak merész tervéért.
A terv szerint a magas rangú katonatiszt „szolgálati … Tovább »
Zsidómentes városok, arabmentes utak?
IZRAEL AZT TERVEZI, hogy a palesztin autonómia kibontakozásával párhuzamosan új útrendszert épít ki a Jordán nyugati partján. Ez mintegy 400 kilométeren át 300 millió dolláros projektum keretében a nyugati part mind a száznegyven zsidó települését … Tovább »
A 80-AS ÉVEK ELEJE ÓTA Japánból az import ötszörösére növekedett – papíron. A japánok ugyanis az arab bojkottól félve Izraelbe irányuló exportjuk jelentős részét hongkongi vagy szingapúri vagy európai termékként adták el. (A hivatalosan még ma is tartó – noha ereje javát … Tovább »
TEL-AVIVBAN Arturo Toscanini vezényletével 1937-ben mutatkozott be a Filharmóniai Zenekar, azóta zenei központ a város. 1947-ben Edis de Philipe énekesnő létrehozott egy operaházat is, de olyan színpaddal, amely csak kevés szereplős művek bemutatására volt alkalmas, kicsi volt a nézőtér … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
Mintegy ötven zsidó család várakozik Groznijban, az Oroszországtól elszakadni kívánt Csecsenföld fővárosában, hogy szabadon elhagyhassa szülőföldjét – jelentette a Jewish Agency (Szohnut) moszkvai irodája december végén.
Alla Lévy, a Jewish Agency igazgatóhelyettese a Jewish … Tovább »
A lubavicsi haszid közösség (lapunk 1993. decemberi számában részletesen írtunk róluk) körében egyre terjed az a nézet, amely szerint a fél éve elhunyt, nagy tiszteletnek örvendő Rebe mégis a Messiás volt, és így hamarosan várható föltámadása. Hogy mekkora az ebben hívők, illetve … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Válaszol Simonyi Péter, a MAZSIKE ügyvezető elnöke
– Milyen eredményekről tud beszámolni?
– Az 1988-89-es fellendülést követő „hullámvölgyet” tekintve az a tény, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létezik, már eredmény. Sikernek érzem az orosz alijában való … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »