Izraeli export Japánba

A 80-AS ÉVEK ELEJE ÓTA Japánból az import ötszörösére növekedett – papíron. A ja­pánok ugyanis az arab bojkottól félve Izraelbe irányuló exportjuk jelentős részét hongkongi vagy szingapúri vagy európai termékként adták el. (A hivata­losan még ma is tartó – noha ereje javát már elvesztett – bojkott szerint az arab országok nem csak Izraellel nem haj­landók kereskedni, de olyan cégekkel sem, amelyek Izraellel bármilyen kap­csolatot tartanak fenn.) Ám még ez is inkább kivétel volt a nyolcvanas évek végéig: a japán cégek döntő többsége (állami biztatásra) semmilyen – mégoly titkos – kapcsolatot sem volt hajlandó fenntartani Izraellel. Ez néha odáig fa­jult, hogy egy japán üzletember, meg­tudván, hogy tárgyalópartnere izraeli, azonnal félbeszakította a tárgyalást. Ezen – nemesnek épp nem nevezhető – magatartás oka egyszerű volt: Japán olajimportjának 70 százalékát a Közel-Keletről szerzi be.

A nagy változás az öbölháború, majd a békefolyamat beindulása után bonta­kozott ki, amikor a MITI, Japán nagy­hatalmú gazdasági csúcsminisztériuma lassan kezdett másként vélekedni. Ami­ kor pedig a béke már elérhető közelség­be került, 1993 után, a japán delegációk hirtelen megsokasodtak Izraelben csak­úgy, mint az izraeli üzletemberek Japánban. A nagybefolyású MITI országa cégeit az Izraellel való együttműködésre bátorította a biotech­nológia és az optikai elektronika terü­letén.

1993-ban a Japánba irányuló izraeli export mintegy 700 millió dollárt tett ki (ennek kétharmada gyémánt volt), az onnan érkező import pedig mintegy 1 milliárd dollárt (melynek hatvan százaléka gépkocsi). 1994 első kilenc hónapjában mindössze 10 millió dollá­ros japán többlet mutatkozott (az erős jen megdrágította a japán kocsikat), amit alighanem minden nyugati ország irigyelhet. (Persze mindehhez az ará­nyokat is figyelembe kell venni: a fenti számok alig három ezrelékét jelentik Japán százmilliárdokra rúgó éves ke­reskedelmi forgalmának.)

A pozitív képet erősíti, hogy az izraeli exportban nő a fejlett tech­nológiát igénylő áruk aránya: vegyipari termékek, precíziós szerszámok. A tar­talékok pedig még jelentősek, mert a nemzetközi piacokról hosszú ideig kirekesztett izraeli cégek – miközben a kutatásban, fejlesztésben erősek – még járatlanok a marketingben: néha csúcsminőségű termékeiket is nehezen tud­ják eladni a távoli szigetországban.

A japánokhoz türelem kell: ők hosszú távra terveznek. Talán ezért is oly csekély még körükben a beruházási kedv – reménykednek az izraeliek. Először megbízható külkereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni, utána lép­nek a japánok magasabb szintre. Izraeli kutatás-fejlesztés és japán marketing: ez a nagyszerű! – mondja egy szak­területén vezető izraeli cég képviselője.

* * *

1994. december közepén Jichak Rabin személyében először látogatott izraeli miniszterelnök Japánba. Ott egyebek közt megállapodott japán vendéglátói­val abban, hogy a japánok a tel-avivi tőzsdét fölveszik azon külföldi tőzsdék sorába, amelyen a távol-keleti ország vállalkozói beruházhatnak. Rabin azt is kérte a japánoktól, hogy járuljanak ak­tívabban hozzá a békefolyamathoz. (Akik eddig a palesztinoknak nyújtot­tak 200 millió dollár támogatást.)