Sikerek és kudarcok

Válaszol Simonyi Péter, a MAZSIKE ügyvezető elnöke

– Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Az 1988-89-es fellendülést kö­vető „hullámvölgyet” tekintve az a tény, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létezik, már eredmény. Si­kernek érzem az orosz alijában való segítségnyújtásunkat, siker, hogy első­nek szerveztünk hóra tánckört, ön­védelmi szekciót, szombat esti talk show-kat telt házzal. A mi Chanuka-bálunkon többszörös telt ház volt! Öröm, hogy megtarthattuk a zsidó kul­túra napját, nem kultúrházi szinten és méretek között.

Sikerült az Ortodox hitközség jó­voltából előnyös szerződést kötnünk. A felújított alsó helyiség értéke az eszmei értékkel együtt 10 millió forint, ugyanakkor a tényleges költségek en­nek a töredékét sem tették ki, kb. 10%.

Erkölcsi sikernek tartom, hogy a MAZSIKE-nek két év óta súlya van. Elértük, hogy valamennyi zsidó szer­vezet leült tárgyalni kárpótlási ügyben és közös nyilatkozatot adtunk ki. Az állami intézmények, de a külföldi zsi­dó szervezetek is elismerik a MAZSIKE-t zsidó szervezetnek.

• Mit tart kudarcnak?

Nem tudtunk tovább lépni a kár­pótlások ügyében, a többi zsidó szer­vezettel is csak annyit tudtunk elérni, hogy közös nyilatkozatot adtunk ki. Remélem ennek a jelentőségét és felelősségét a többi zsidó szervezet is respektálja. Más dolog: talán nem az egyesület kudarca, inkább valamiféle erkölcsi kudarc, hogy vannak köztünk, akik a MAZSIKE-n akarnak élősködni. Például ha valaki képes két darab villamosjegyet elszámoltatni egy vidéki útról. A MAZSIKE telefon­használatát szolgáltatásnak tartja. Az sem öröm, hogy minden évben fel- feljelentgetik a MAZSIKE-t, s úgy ér­zik, hogy ők az igazság bajnokai.

• Mennyiben teljesültek az előző’ közgyűlés határozatai? (Könyvtár, sajtó­szemle, elnökségi ülések határozatainak közzététele a hírlevélben, stb.)
• Még a százezer kötetes, mindenki előtt nyitva álló Rabbiképző Intézet könyvtárát is csak néhányan látogat­ják. Archiválás: valóban jó lenne, ha valaki vállalná. Hírlevél: eddig még senki sem kérte, hogy az elnökségi ülések témáit 2000 példányban is­mertessük a tagsággal. Amennyiben az elnökség úgy határozna, és ehhez a plusz oldalakat is biztosítja (mármint anyagilag), akkor természeten igen.
• Bővíti-e aktivistákkal tevékenységét az egyesület?

A szóhasználat engem harminc évvel ezelőtti úttörő koromra em­lékeztet. Mármint az aktivista. Jelen­tem: tudásomhoz mérten állandóan bővítem. Komolyra fordítva a szót, az aktivistától elvárható lenne, hogy maga jelentkezzen, de ez idáig ez csak elvétve történt meg.

• Az előző közgyűlés azt is kimondta, hogy 1994-ben számvizsgáló bizottságot kell választani.
• Valóban van már számvizsgáló bizottság. Tudomásom szerint a köz­gyűlésre készíti el jelentését. Évközi számvizsgáló tevékenységet nem ér­zek szükségesnek, hiszen naprakész könyvelésünk van.
• A jövőre nézve van-e valami új kon­cepció?

Nem érzem, hogy nekem, mint ügyvezető elnöknek egy személyben kellene az egyesület koncepcióját kialakítani. Úgy gondolom, ezt folya­matosan az elnökségnek kéne. Gyökeres koncepcióváltás pedig a köz­gyűlés feladata.

– Kik jelölik az elnökség tagjait és milyen feladatokat várnak el tőlük? Kialakult valami munkamegoszlás?

• Az elnökség tagjaira a javaslatot a jelölőbizottság adja. A közgyűlésen bárki tehet javaslatot elnökségi tagra. Ha viszont két közgyűlés között lenne szükség elnökségi tag pótlására, az el­nökség kooptálhat a közgyűlésig. Ami a munkamegosztást illeti, egy időben egészen jól működött. Ma már csupán tűzoltószerű munkamegosztás van. Kivéve a gazdasági ellenőrzést és az irányítást.
• Mennyivel gazdálkodik az elnökség, honnan a pénz és milyen célra kapta?

Készpénzben körülbelül 6 millió forinttal, aminek jelentős részét az ál­lamtól kaptuk. Továbbá kapunk ma­gánadományozóktól, van tagdíjunk. És ami nagyon fontos: a sok erkölcsi segítség. És nem utolsó sorban az előnyös szerződéskötések a helyisé­gekre és a berendezésekre, aminek ér­téke megközelíti a 17 millió forintot.

• Az egyesület alapszabályában az áll, hogy az elnökségi tagok csak társadalmi munkában dolgozhatnak…
• Az alapszabályt ismerem. Vele alszom, vele ébredek. Létrehozója, dr. Bányai László alkotmányjogász szerint tipikus példája a Kádár-rezsim elvárásainak, megspékelve egy kis zsidó virtussal. Az elnökségi tagok tár­sadalmi munkában végezhetik tevé­kenységüket, plusz költségtérítést kap­hatnak.

– Mennyi a taglétszám?

• Jelenleg 2000 hírlevelet küldünk szét. Már ha van rá pénz… De sok olyan ember is eljön a rendezvénye­inkre, aki formálisan nem tagunk.
• Hová lettek a szekciók?
• Van, ami megszűnt, mert kifáradt, de van új is. Pl. a Lauder Javne iskola vagy a MUSZOE teljesen önálló lett. Van, amit átvett más zsidó intézmény, mint pl. a Bálint Közösségi Ház: a hóra tánckört, a kiállításokat, a hallás-sérült zsidók körét.
• Kapott-e valami ötletet, javaslatot a tagságtól?
• Az 1993-as közgyűlés óta négy javaslat érkezett szóban és kettő írás­ban. Ezek vállalkozói tevékenységre vonatkoztak – jutalékért.
• A közgyűlést évente írja elő az alapszabály. A múlt évben miért nem tar­tottak?

Bevallom, elfelejtettem. És rajtam kívül még tizenhárom elnökségi tag… Legközelebb 1995 idén tavasszal lesz közgyűlés. Amennyiben a kérdezőn kívül a tagság is kinyilvánítja igényét és a kérdező is besegít a szervezésbe, nyilvános elnökségi ülést is tartunk.