Jó néhány kanadai barátomnak mondtam, hogy jelenleg Budapest legfontosabb emlékműve nem egy gigantikus lóháton ülő 19. századi hős, nem valamilyen heroikus, mély áhitatot érdemlő bronz király. Hanem sokkal inkább egy dinamikus, alulről felfelé épülő és naponta változó élő emlékmű Budapest szívében  – a Szabadság téren – mely a nehéz, értelemszerűen fájdalmas, őszinte de alapvetően elkerülhetetlen önreflexióra biztatja a magyar társadalmat. Az Eleven emlékműről van szó, mely immár egy éve került a Szabadság térre, hogy tükröt állítson az Orbán rendszer által ehelyezett torz monstrum elé, melyet “Német megszállási emlékműnek” hív a hatalom.

Történetek a velünk élő múltról.

A kormányfő az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulóján (van aki e történelmi eseményt nem ismeri?) látogatott a Kozma utca temetőbe.

A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Január 18-án, a gettófelszabadulási emlékünnepségen a Dohány utcai zsinagógában lép fel a 77 éves Joszif Kobzon, a hazájában ma is népszerű táncdalénekes, akit az idősebb nemzedék jól ismer Magyarországon is.  Karrierje az 1960-as évek Szovjetuniójában indult, tagja volt a … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Tetőzik Lengyelországban a Bronislaw Komorowski lengyel elnök védnöksége alatt meghirdetett, az idősebb Antall Józsefre és a második világháborús lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Slawikra emlékeztető sziléziai Slawik-év. A katowicei székesegyházban vasárnap a két hősért felajánlott szentmisét mutatták be, a Sziléziai Egyetemen tudományos konferenciát rendeztek.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Sokan nem értik, hogy a TEV miért az Egyesült Államokban keresi a kurucinfo szerzőit és támogatóit?

Zsidó nők és alkalmazottaik a századelőn Budapesten

A Roma Holokausztra emlékeztek a túlélők, utódok, az államfő, a pártok, és civilszervezetek.

A megemlékezők a VIII. kerületben található Horváth Mihály téren gyülekeztek több százan, majd énekelve és a roma holokausztot felidéző, korabeli fotókat ábrázoló transzparenseket … Tovább »

Nem értem, hogy hónapok óta liberálisok/demokraták újra és újra indokolatlanul (is) támadják a MAZSIHISZ vezetőit, közülük nemegyszer kipécézve Heisler Andrást, a Szövetség jelenlegi elnökét.

Most ráerősítés érzékelhető, ugyanis egy magát általában antifasiszta aktivistának … Tovább »

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]