Összesen 36 találat (1 - 20) : Arthur Koestler.
“1968-ban, Varsóban járunk, ahol heves diáktüntetések és politikai tiltások bontakoznak ki. A konfliktus gyökere két „reakciósnak” kikiáltott egyetemi hallgató jogtalan kirúgásában és egy előadás betiltásában rejlik…”
Réges-régi toposz a nemzeti „ellenséggel” szövődő … Tovább »
„Ünneplőbe öltözve ültünk a terített ünnepi asztalnál, anyám elővette a Szovjetunióból magunkkal hozott fehér selyem asztalterítőt. Egyik idősebb vendégünk szintén a Szovjetunióból származó fekete csokornyakkendőt vett fel. Apám felolvasta az Egyiptomból való kivonulás … Tovább »
Az államszocializmus és kommunizmus bírálata a XX. századi és kortárs zsidó származású szépírók és esszéisták műveiben.
Bevezető
Amennyire tipikus a zsidó szocialista forradalmár kliséje a magyar és világirodalomban – ezen etalonok körébe tartozik mások mellett … Tovább »
Manès Sperber, a német, olykor francia nyelven alkotó zsidó író, pszichológus, egykori kommunista mozgalmár, majd antitotalitárius gondolkodó életútjáról szólván egy eszme- és társadalomtörténeti szituációról, egy nemzedékről kell beszélnünk.
Könyvtárnyi irodalma van … Tovább »
Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Kertész Imre Intézet megnyitásán.
Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több magas hazai és külföldi állami kitüntetés birtokosa, a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója, a klasszicista-realista eszményt … Tovább »
Arthur Koestler Sötétség délben című műve közismert. Mégis, 2015-ben felbukkant egy német nyelvű kézirat, melyről kiderült, hogy az Koestler leghíresebb regényének mindaddig elveszettnek hitt eredeti, német nyelven írt változata, merthogy a korábbi kiadások az angol szöveg alapján … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.
Szőnyei Tamással – a Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990 című könyv szerzőjével – beszélget Várnai Pál
Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál
A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.
Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés a XXV. törvénycikket, az úgynevezett numerus clausus (zárt szám) törvényt, amely az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye volt. A Holokauszt Emlékközpont október 14-én nyíló történeti kiállítása és a hozzá kapcsolódó nemzetközi konferencia e törvényt helyezi a középpontba, bemutatva a hozzá vezető utat, fogadtatását a Népszövetségben, s létrejöttének máig ható következményeit.
Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.
Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.
Nemcsak Arthur Koestler barátnője, hanem a kommunizmusból való kiábrándulás alapműve, a Sötétség délben múzsája is volt a múlt héten egy budapesti szimpóziumon bemutatott világhírű keramikus, Eva Zeisel.
Fejtő Ferenc holttestét kedden hozzák Magyarországra Népszava 2008. június 4. Még nem döntötte el Fejtő Ferenc családja, hagyományos temetéssel vagy hamvasztással vesznek-e végső búcsút a hétfőn elhunyt történész-újságírótól. Holttestét jövő hétfőn Párizsban ravatalozzák … Tovább »