Kertész Imre Intézet-székház Schmidt Mária gondozásában, közel 3 milliárd forintból

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint hogy az alkotó szellemi örökségét ápolja – idézte fel kedden Budapesten Schmidt Mária, az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója.

Szabó Tamás, az intézet programigazgatója elmondta: a Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel.

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a beruházás elsődleges célja az értékőrzés volt, ezért amit lehetett, azt megmentették az 1910-ben épült villában, ahol azonban nem maradtak fenn az eredeti részletek, ott az épület szellemiségét őrző, de 21. századi megoldásokat alkalmaztak.

Az alagsorban helyezték el a műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget, a tetőtérben pedig egy 80-100 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki, ezen felül további kisebb rendezvény- és szemináriumi termek, kutatóhelyek, tárgyalók, irodák, valamint az ösztöndíjasok számára apartmanok is helyet kaptak az intézet új otthonában.

Hafner Zoltán kutatási igazgató kiemelte: Kertész Imre élete és életműve jelentős részben még feltáratlan és publikálatlan, ebbe a munkába pedig az intézet más kutatókat, szakembereket, műfordítókat is szeretne bevonni, akár ösztöndíjakkal, kutatási támogatásokkal.

Az intézet azonban nemcsak őrzi, hanem bővíti is a rá bízott Kertész-hagyatékot, gyűjtve a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető kéziratokat, leveleket, dokumentumokat, de az idegen nyelven megjelent kiadásokat, szakirodalmat is – jegyezte meg.

Hafner Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Nobel-díjas író műveinek magyar nyelvű kiadási jogait éppen ettől a naptól a közalapítvány kezeli. Elmondása szerint előkészületben van például Kertész Imre 1958-1962 közötti naplójegyzeteinek kiadása, valamint Lét és írás címmel készülnek publikálni a Sorstalanság kapcsán keletkezett naplójegyzeteket is.

Nem véletlenül gondozza az intézet további négy költő, író hagyatékát sem: Koestler, Petri, Pilinszky és Sziveri János életútjában és munkásságában ugyanis közös szál volt a kommunista diktatúrával való szembenállás – mondta el.

Hafner Zoltán kiemelte a harminc éve, fiatalon elhunyt Sziveri János széles körben még ismeretlen életművének megismertetésével kapcsolatos feladatokat; mint fogalmazott: “Sziverinek Petri mellett a helye”.

A költő hagyatéka 28 évig kallódott, mielőtt teljes egészében a Kertész Imre Intézethez került volna, de az egykori barátoktól azóta is folyamatosan érkeznek anyagok – számolt be a kutatási igazgató, emlékeztetve az intézet által Szélherceg címmel nemrég megjelentetett verseskötetre is.

Szabó Tamás felhívta a figyelmet az épület első nyilvános programjára, amely október 8-án éppen egy Sziveri-est lesz. Mint hozzátette, a kutatási igényeket október végétől fogadja a Kertész Imre Intézet – írja az MTI.

Ahogy a 24.hu emlékeztet rá: a Kertész-hagyaték sorsa körül évekig tartó vita zajlott: Schmidtékkel az író özvegye, Kertész Magda kötötte meg az anyag átadásáról szóló szerződést, fia, T. Sass Márton azonban bíróságon kérte a szerződés érvénytelenítését, miszerint Schmidt Máriáék lehetnek az író örökségének őrzői és gondozói. A 2019 januári ítélet szerint azonban a Kertész Imre Intézet folytatja munkáját.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]