A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

A Zsidó Világkongresszus (WJC) tiltakozását fejezte ki Kiss Attila rajkai önkormányzati képviselő gyűlöletkeltő kijelentései miatt.
 

G. Donáth Blanka a történelem keresztútjára született. Anyai felmenői között volt osztrák monarchiabeli katonatiszt, unitárius és zsidó. Voltak átkeresztelkedett, keresztbe házasodott zsidók és magyar falusi gazdák.

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Szépművészeti Múzeum a párizsi Gustave Moreau Múzeummal együttműködésben létrejött, a francia szimbolizmus legkiemelkedőbb festőjének alkotásaiból nyílt, kiállítás tekintjük meg, művészettörténész tárlatvezetésével.
 

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Az a magánpénzen fenntartott közröhej, ami a Magyar Hírlapban polgári újságírás címén zajlik, és amelynek napi termése húsz évre ellátná Napi nonszensz rovatunkat, ezekben a napokban éri el szakmai csúcspontját.
 

Szomorú szenzációt okozott tavaly novemberben, amikor a zsidóellenes nemzetiszocialista pogrom, a kristályéjszaka előestéjén a Bild című német napilap nyilvánosságra hozta az egykori hírhedt náci haláltábor, az auschwitzi koncentrációs tábor tervezett kibővítésének minden kétséget kizáróan hiteles dokumentumait. A megdöbbentő dokumentumokat Auschwitzi tervek címmel kiállításon mutatják be hétfőtől Berlinben.
 

Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb múltú települése 2002-től a világörökség része. Csupán dél felől nyitott, északról hegyekkel, keletről-nyugatról dombokkal övezett, védett kis völgykatlanban helyezkedik el. A Mádat körülölelő panoráma páratlan.

Radó Sándor, a nemzetközi hírű földrajztudós és legendás hírszerző sorstörténete még mindig tartogat meglepetéseket – állítja a férfi nevelt fia, Trom András, aki a Dóra jelenti teljes, cenzúrázatlan emlékiratkötetét 2006-ban jelentette meg, és azóta saját kutatásokba kezdett.
 

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

Nemrég jelent meg tanulmánykötete Az idő nélküli hely címmel, amelyben az antiszemitizmus és az idegengyűlölet eredetét is kutatja. A vallásfilozófus szerint a baloldalnak nincs hatásos ellenszere a jobboldal fundamentalizmusára. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Marosvásárhelyi, magyar-zsidó kulturális közegben, a cionista mozgalom izmosodó baloldali ágazatának befolyása jellemezte fiatal éveimet. Tizenöt éves koromban hurcoltak gettóba, onnét Auschwitzba. Egyetemi tanulmányaim után erdélyi folyóiratok szerkesztőjeként, illetve fotóriporterként dolgoztam. Időnként „egészségtelen” származásomnak, illetve helytelen politikai irányultságomnak köszönhetően felcseréltem azt a vasesztergályos,

A bécsi művész Edwin Fischer tanítványa volt és olyan muzsikusok fedezték fel tehetségét, mint Wilhelm Furtwängler és Herbert von Karajan.
 

Megszoktam, hogy TGM vagdalódzik. A vagdalódzásnak is van haszna, mert olykor jó célpontot talál el. De vannak ennek a haszonnak határai. Ezt a határt TGM mostani írásában (Az írástudók újabb árulásai, január 14.) átlépte.

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

 Zsidóság és kereszténységa két örök számlap,a mindenkor megújuló időhét- és évmutatója mögött.  (Franz Rosenzweig) Számomra úgy tűnik a Buber által 1933-ban megrajzoltakhoz képest mind a judaizmus, mind pedig a kereszténység ma nem kis mértékben másnak mutatkozik. … Tovább »

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

A szerzőt regény- és esszéírói ténykedésének közös kérdéseiről és eltérő kérdésirányairól faggatnánk következő rendezvényünkön. 

Budapesten, a Keleti pályaudvar oldalában, a Baross tér egészen otthonos mocskában található egy múlt rendszerből itt felejtett késdobáló, melynek működésképtelen neonja – lassan egyedüliként – emlékeztet arra hogy valaha virágzott ebben az országban a lovassportnak nevezett úri, burzsoá, kispolgári és reakciós foglalatosság, amely még a munkásosztályt is megrontotta bizonyos időszakokban.

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »