Előretolt helyőrségek

Zsidó civil szféra – ezzel a címmel indítjuk útjára kéthavonta jelentkező, új rovatunkat. Többek közt Kovács András és Forrás-Biró Aletta tanulmányára és saját tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk: Magyarországon a zsidó szervezeti struktúra kiépült. Úgy gondoljuk, érdemes áttekinteni: ki mit tesz, és ki mit gondol a közegről, melyben tevékenykedik.
Az elsőként bemutatni kívánt két szervezet munkája kapcsolódik a vezércikkünkben körülírt emlékezetközösség témájához is.

Hogyan lehet beépíteni a magyar középiskolai oktatásba a zsidó kultúra lényegi ismeretét, hogyan lehet az antiszemitizmus ellen oktatási módszerekkel fellépni? Hogyan lehet elérni, hogy a diákoknak legyen némi tételes, előítéletektől mentes ismeretük a zsidókról és a zsidóságról? Két, oktatással foglalkozó szervezetet mutatunk be: a Havert és a Zachort.

A Zachor elsősorban a középiskolai tanárokat, míg a Haver a nem zsidó középiskolás diákokat kívánja elérni programjaival. Céljaik közösek: az antiszemitizmus visszaszorításáért és a toleráns társadalom kiépüléséért dolgoznak. Külön kiemelendő, hogy mindkét szervezet Magyarországon született meg.
A 2007-ben alakult Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért workshopján 2011 decemberében jártunk. Az egész napos programon a középiskolai tanárok olyan ismereteket szerezhettek, amelyek hatékonyan segítik munkájukat az előítélet-mentesség oktatásában – elsősorban az antiszemita előítéletekre fókuszálva. A 2002-ben alapított Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítványt pedig idén januárban látogattuk meg, az év első operatív találkozóján.
A Zachor workshopjának ismerkedő fázisában hamar kiderült: nem egy tanár megfordult már hasonló képzéseken: főleg az antiszemitizmus elleni oktatás és a tolerancia fejlesztése iránt érdeklődő pedagógusok találkoznak itt. Szőnyi Andrea, az alapítvány vezetője, egyben a Stephen Spielberg által alapított USC Soá Intézet nemzetközi oktatási főtanácsadója, lapunknak elmondta: a decemberi workshopra, nem kis meglepetést okozva, többszörös volt a túljelentkezés.

Feltűnt, hogy nem a történelemtanárok voltak túlsúlyban (a Zachor munkatársai sem történelemtanárok), hanem középiskolai nyelvtanárok. A Zachor oktatói több év iskolai oktatási és tananyag-fejlesztési gyakorlat birtokában nagyon fontosnak tartják, hogy az emlékezet fenntartása és oktatása ne csak a történelem vagy a földrajz tárgykörébe tartozzon. Fontos, hogy a képzés során az átadott ismeretek átlépjék a szaktantárgyi határokat.
A Haver, filozófiájából és munkamódszeréből adódóan, eleve átlépi a meglévő határokat – magyarázta Mircea Cernov, a Haver ügyvezetője. A Haver egyik legnagyobb értéke, hogy minden munka, foglalkozás párbeszédre és együttműködésre épül, legyen szó középiskolákról, egyetemekről, vagy non-profit közösségi szervezetekről. Az UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány és a Haver Románia Egyesület jó példái annak, hogy milyen eredményei lehetnek az együttműködésnek. A Haver életében jelentős állomás, hogy idén a Raoul Wallenberg év keretében, a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésre kérte őket: oktatási programmal és bemutatóval vesznek részt ebben a munkában.

A Zachor és a Haver munkájában egyaránt hangsúlyos az úgynevezett történelmi séta a régi pesti zsidónegyedben. Ezeket a sétákat mindkét szervezetnél diákok vezetik. Büchler Tamás, a Haver önkéntese szerint a két szervezett túra között nyilván számos átfedés van, de végül is a Haver sétái között sincs két egyforma. A séták hangulatát nagyban befolyásolja a csoport érdeklődése, a sétavezető személyisége, érintettsége, az, hogy ki milyen történetet emel ki a zsidónegyed múltjából. Büchler Tamás szerint ugyanis a siker az lenne, hogy a zsidóságról keveset vagy semmit sem tudó középiskolások pozitív és párbeszédképes élményekkel távozzanak. Ehhez azonban az kell, hogy érződjék, a séta vezetője valóban érintett a kérdésben, és nem csak kötelességszerűen pörgeti végig a zsidónegyed történetét.
Gyárfás Katalin, a Zachor Holokauszt- és tolerancia-oktatási projektjének vezetője szerint is nagyon fontos, hogy a programokra jelentkezők valóban pozitív élményekkel és használható ismeretekkel távozzanak. „Mi nem hétköznapi témákról beszélünk, hanem keményen belemászunk az antiszemitizmus jelenségébe, a Holokauszt történetébe és a problémára nyitott tanárok is egész máshogy élik meg ezeket a programokat. A zárkózottabb típusú tanárok a sétákon és a konferenciákon gyűjthetnek ismereteket, akik viszont aktívak, kezdeményezők, a workshopokon mélyíthetik el tudásukat” – magyarázta lapunknak Gyárfás Katalin.
Mennyire képesek együttműködni a szervezetek? Mircea Cernov: „Sajnos elég gyakori, hogy magyar zsidó szervezetek, az alapítók jó szándéka ellenére, csak állandó profilváltással, változó feladat-megjelöléssel képesek életben maradni.” Az, hogy ez a jelenség létezik, önmagában nem meglepő és természetesen összetett okokra vezethető vissza. „Az viszont már nagyon káros, hogy a végiggondolt, hosszú távú misszióval rendelkező civil szervezetek munkáját előbb vagy utóbb egy-egy ilyen szervezet biztosan keresztezi, és nem ritkán hátráltatja – magyarázta Cernov.
Szőnyi Andrea is hasonlóan látja a helyzetet. Nem egyszer tapasztalta, hogy egy-egy – Zachor által fejlesztett – programot valamelyik más szervezet le akarta nyúlni – és nem egyszer eredménnyel. „A baj nem az, hogy sikeres egy-egy módszerünk, és ezt valaki átvenné. Ennek nagyon örülünk, és bárkinek szívesen át is adjuk. A baj az, hogy ezeket a munkákat mások pusztán pénzszerzésre fordítják, vagy teljesen saját ötletként tüntetik fel.”
Kínálkoznak azonban pozitív példák is. A Zachor jelen pillanatban a Zsidó Levéltárral működik együtt, és a Holocaust Dokumentációs Központtal is korrekt a kapcsolata. Természetesen a Haver és a Zachor is kapcsolatban áll. „Ha az iskolák valami nagyon cool, nagyon interaktív foglalkozást várnak, akkor inkább a Havert ajánljuk – mondta Szőnyi Andrea –, ugyanis az ő profiljukba ez jobban beleillik.”
A Haver önkéntesei a „cool” jelzőt elégedetten nyugtázzák. Kenesei Marcell, a Haver önkéntese és a Centropa (a közép- és kelet-európai zsidó élet dokumentálását végző non-profit szervezet) magyarországi képviselője a jelzőt egyenesen bóknak tekinti.
A 2012-es év pénzügyi szempontjából biztonságosnak tűnik a Haver számára, de azért számos kihívással kell szembenézniük. A körvonalazódó új kerettanterv, a közoktatási törvény, illetve a civil törvény értelmében jelentősen leszűkül minden informális oktatást végző szervezet lehetősége. Mircea Cernov azonban bízik abban, hogy a tanárok és a diákok a megváltozott körülmények között is fontosnak tartják a Haver (és persze más civil programok) folytatását.
Szőnyi Andrea sem látja könnyűnek az előttük álló évet, de biztatónak tartja, hogy a középiskolai tanárok részéről érezhetően fokozódik a képzések iránti érdeklődés és a Zachorhoz – hírnevének köszönhetően – folyamatosan csatlakoznak önkéntesek.

Czifrik Balázs

A két szervezet munkáját részletesebben az alábbi honlapokon ismerhetik meg:
www.haver.hu
www.emlekezem.hu