A sajtó Günter Grassról – Londontól Pozsonyig

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.

A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság.

A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

Nem csupán személyes, hanem nemzeti és kulturális tragédia is, hogy Grass irodalmi megbecsülését rossz politikai hírnév homályosíthatja el – írta a The Times.

Valamennyi német országos lap foglalkozott a Grass Izraelt bíráló verse körül kialakult ügy fejleményeivel; elsősorban a tel-avivi vezetést bírálták az író beutazását megtiltó döntés miatt.

A konzervatív Die Welt megjegyezte: Grass kitiltása Izraelből aggasztó, leginkább azért, mert a tel-avivi belügyminiszter “otromba” eljárásában megmutatkozik, mennyire “egyszerű” a jelenlegi izraeli vezetés. A zsidó állam eddigi kormányai mindenekelőtt bölcsességükkel, megfontoltságukkal és bátorságukkal tűntek ki, szellemileg, politikailag és katonailag is ügyesek voltak, a Netanjahu-kormány viszont “annyira mozgékony, mint egy bulldózer”, az Amerikával folytatott viszonyban éppúgy, mint a Grass-ügyben – írta a lap.

A liberális Der Tagesspiegel szerint nem kitiltani kellett volna Grasst Izraelből, hanem meghívni. A kiutasítás “kevéssé szuverénnek tűnő” gesztusa helyett a “demokratikus kultúra” eszközeit kellene alkalmazni Grassal szemben, aki “erkölcsileg egy szintre helyezte Irán és Izraelt”. A helyszínen, a zsidó államban meg lehetne mutatni neki, hogy téved, és Izrael valójában az “egyetlen demokrácia az egész térségben” – írta a lap.

A baloldali Berliner Zeitung kiemelte: az izraeli kormányzatban nyugtalanságot okoz, hogy “felmérések szerint a legtöbb német titokban igazat ad” Grassnak. Ez megerősíti az izraelieket abban az érzésükben, hogy “csak saját magukra számíthatnak”.

Az osztrák Die Presse Grass versét és az izraeli beutazási tilalom kiszabását egyaránt bírálta. Nehéz megmondani, melyik nagyobb ostobaság: az izraeli beutazási tilalom Grass ellen, vagy Grass költeménye – írta az újság. Aki a feje tetejére állítja a világot és Izraelnek azt a szándékot tulajdonítja, hogy egy “első csapással” meg akarja semmisíteni az iráni népet, egyszerűen ostobaságokat beszél – írta a konzervatív lap. Grass nagyon is megérdemelte “dilettáns, agitprop” műve elleni kritikát, az azonban, hogy Izrael ezért nem kívánatos személynek nyilvánította őt, ugyanilyen “abszurd és balga” dolog volt. Egy demokratikus államnak, mint Izrael minden mérgelődés ellenére képesnek kell lennie arányosan és szuverén módon reagálni egy “önmagát diszkvalifikáló, gyengeelméjű véleménynyilvánításra” – áll a lap kommentárjában.

Az osztrák Der Standardnak nyilatkozva “teljesen ostoba” lépésnek nevezte a beutazási tilalmat Tom Segev izraeli történész, publicista. Szintén kijelentette: Izrael soha nem fenyegetett azzal, hogy megsemmisítsen egy másik országot, “miközben Irán éjjel-nappal Izrael megsemmisítésével fenyegetőzik”. Grassnak “fogalma sincs” a dolgokról és néha “késztetést érez arra, hogy provokáljon”. Segev szerint a kitiltással Izrael “inkább Iránhoz és Szíriához kerül közelebb, és nem egy olyan országhoz, amelyben szabad és intelligens emberek élnek, ahogy azt a legtöbb izraeli szeretné”.

Paul Lendvai a Der Standard hasábjain jogosnak nevezte azt az észrevételt, hogy – mint írta – az igazán nyugtalanító jelenség “a posztok és olvasói kommentárok anonim világában” figyelhető meg. A hírportálokon jelentkező, Izrael és általánosságban a zsidók elleni gyűlölet jelzi a széles körű befogadókészséget az iránt, amit a jobboldali radikális Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) egyik szóvivője “felszabadító tabusértésnek”, az iráni televízió “Izrael elleni halálos lírai csapásnak” nevezett – írta a publicista a liberális napilapban. Értékelése szerint az ismételt iráni fenyegetések jelentőségének kisebbítésétől eltekintve az egyik dolog, ami a legszélesebb körben felháborodást váltott ki a médiában, hogy Grassnak, aki német politikusoknak a múlttal való szembenézés hiányát vetette a szemére, “hatvan évbe telt, amíg 2006-os emlékirataiban eszébe jutott, hogy 17 évesen rövid ideig a Waffen SS-ben szolgált”. Lendvai idézte Marcel Reich-Ranicki német irodalomkritikust, aki szerint Grass célzottan rájátszik a lakosság egyes részeiben meglévő, antiszemita nézetekre való hajlamra, s aki azt mondta, ezért félelmet kelt benne a költemény.

Még több oka lehet a félelemre a magyarországi zsidó közösségnek – tette hozzá Lendvai Baráth Zsolt jobbikos képviselő múlt heti parlamenti felszólalásával kapcsolatban. A politikus a tiszaeszlári vérvád évfordulóját “antiszemita uszításra” használta fel – írta a publicista. “Fónagy János államtitkár rövid válaszától eltekintve Orbán Viktor miniszterelnök, legalábbis ez idáig, hallgatásba burkolózik” – tette hozzá.

A Háárec című izraeli baloldali napilap hírül adta: a héber nyelven írók izraeli szövetsége elítélte a német író Izraelt bíráló versét, és közölte: kérni fogja a Nemzetközi PEN Clubot, “nyilvánosan határolja el magát Grass megjegyzéseitől”.

“Még mielőtt a horogkereszt nyomai eltűntek a ruhájáról, Grass csatlakozott az Izrael állam elleni keresztes hadjárathoz – olvasható az írószövetség hétfőn közzétett nyilvános közleményében, utalva arra, hogy a német írónak a Hitlerjugend és az SS tagja volt. “Grassnak meg kellene tisztítania ruháját és múltját, s megbánást kellene tanúsítania azért az időért, amelyet a náci halálosztagban töltött, mert szörnyű megnyilatkozása sötét árnyékot vet minden írására” – foglalt állást az izraeli írók szövetsége. Hercl Hakak, a szövetség elnöke felszólította Izrael és a világ íróit Grass elítélésére. A közlemény legnevesebb aláírója A.B. Jehósua, míg a leghíresebb izraeli baloldali írók, Ámósz Oz, Dávid Groszman és a szintén héberül író arab Szajed Kasua nem látták el kézjegyükkel.

Vladimir Tismaneanu román politológus szerint Grass verse a szerző “politikai vakságáról és erkölcsi szélütéséről” tanúskodik.

Az Amerikában élő Tismaneanu a Hotnews román portálon közzétett cikkében azt írja, Grass egy demokratikus állam önvédelmi jogát téveszti össze egy szélsőséges, fundamentalista rezsim terjeszkedési étvágyával. “Mára már bebizonyosodott, hogy a radikális baloldal a zsidófóbia menedékévé vált. Günter Grass szánalmas versével, amely a zsidó világuralom kártékony mítoszának régi rögeszméjéből táplálkozik, nem tett valami jó szolgálatot a német demokratikus civilizációnak” – véli a román politológus.

A TVN24 lengyel hírtévé szerint Günter Grass szülővárosának zsidóközössége nem kíván többet találkozni az íróval, mert kijelentése növelheti az antiszemita megnyilvánulások számát.

Michal Samet, a gdanski zsidóközösség vezetője úgy nyilatkozott, Grass szavai “negatív érzelmek lavináját indíthatják el”, ugyanakkor nem tagadta meg az írótól a kritika jogát.

Az írót szülővárosa idén meg kívánta hívni 85. születésnapja alkalmából. Pawel Adamowicz, a város polgármestere szerint Grasst kérdésekkel halmozzák el Gdanskban, “amelyekre ott kellene válaszolnia, ahol látni sem akarják: a zsinagógában”.

A Sme szlovák liberális lap a Nobel díjas író verse, illetve Grass Izrael általi nem kívánatos személynek nyilvánítása kapcsán úgy fogalmazott: Günter Grass és Izrael is hisztérikus reakciókat produkált.

A pozsonyi lap úgy véli, Grass túllőtt a célon, amikor a “teokratikus Irán” szintjére degradálta a “demokratikus Izraelt” azzal, hogy nagyobb fenyegetésnek állította be Izraelt, mint az iszlám államot. A Sme ugyanakkor megjegyzi: Izrael is túllőtt a célon, amikor náciellenes törvényét felhasználva tiltotta ki az országból az írót. Hozzátette: eddig a politikusok azt állíthatták, hogy Izrael nem Irán “szintjén van”, most viszont ezt már nem tehetik meg, mivel azon a szinten van. A Sme rámutat: ha Izrael figyelmen kívül hagyta volna Grass versét, a világ nagy része az írón “csámcsogott” volna, így azonban mindenki azon az államon “csámcsog” majd, amelyik nem viseli el a kritikát és a hatalom pozíciójából reagál.

A cseh Lidové Noviny úgy fogalmazott: egy valamit ki kell mondani: Günter Grass egész írói életművében nincs egyetlen olyan utalás sem, amelyet antiszemitának lehetne nevezni, ellenkezőleg, irodalmi műve a német bűn művészi feldolgozása. A legsúlyosabbé, amelyben Grass sohasem kételkedett és amit sosem szűnt meg ismételni, a holokauszté – írja a konzervatív napilap a Grass sérelme című jegyzetében.

“Ma egyetlen megnyilvánulásával, amelynek releváns voltában lehet ugyan kételkedni, de a nyílt társadalomban el kell fogadni, olyan személlyé vált, aki Izraelben nem kívánatos és akiről, mint antiszemitáról olyan emberek nyilatkoznak, akik talán most hallottak róla először, de akiknek kezében határozottan soha nem volt egyetlen könyve sem, s nem is érdeklődtek azok iránt. Günter Grass nagy valószínűséggel igazságtalan Izraellel szemben, de Izrael még igazságtalanabb vele szemben. Az irodalomtörténet szempontjából ez lényegtelen, egy élet szempontjából szomorú” – zárja jegyzetét a lap.