„Űrtechnológiát adunk el az Egyesült Államoknak”

Izraeli kutatók még iráni kollégáikkal is képesek együttműködni, ha tudományos kérdésekről van szó. A tudomány nyelve egyetemes, és a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására. Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő World Science Forum tanácskozásán vett részt Budapesten.

Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő World Science Forum tanácskozásán vett részt Budapesten.

Mely országok Izrael legfontosabb tudományos partnerei?

A legtöbb területen az Egyesült Államokkal és Németországgal működünk együtt. De számos témában kooperálunk Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal és most már az új gazdasági nagyhatalmakkal: Kínával, Indiával, Oroszországgal is. Ez utóbbiak esetében az együttműködés már magas szintű, míg például Horvátországgal és Szlovéniával most építjük a kapcsolatokat. Utóbbi országok most kezdik kiépíteni tudományos infrastruktúrájukat, így az együttműködés még kezdetleges, de idővel fejlődni fog.

Magyarországgal is ez a helyzet?

Nem Magyarországnak komoly hagyományai vannak a tudományos kutatás terén, így vele régi kapcsolataink vannak. Egyelőre még nem tartozik legfontosabb partnereink közé, de egyszer ez az idő is el fog jönni.

Nyugat-Európában, az egyetemi-akadémiai szférában meglehetősen kiterjedt az Izrael ellenes bojkott-mozgalom. Milyen hatása van ennek Izraelre?

Semmilyen. Ez a mozgalom hanyatlóban van. Eredetileg a brit szakszervezetek kezdeményezték, de náluk véget is ért az egész. A brit kormány ugyanis élesen ellenzi ezt a mozgalmat.

De az egyetemek, ahonnan ez a mozgalom indult, politikailag nem függenek a kormánytól.

Igen, de a bojkott az egyetemekre ütött vissza. Amikor olyan konferenciát szerveztek, amelyen Izraelt bojkottálták, a meghívott (nem feltétlenül zsidó) tudósok azt válaszolták: ha Izraelt bojkottálják, akkor mi nem jövünk. Ugyanis a tudósok – mindenekelőtt Angliában – nem támogatják a bojkottot. A tudomány az a nyelv, amely a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására. Még olyan nemzetek között is, amelyek egyébként nemigen állnak szóba egymással. A Közel-Kelet a legjobb példa. Itt egy részecskegyorsító program keretében együttműködünk Egyiptommal, Jordániával, Ciprussal, sőt még Iránnal is. Tudjuk, hogy jelenleg ez utóbbi ország jelenti a fő veszélyt Izraelre, de tudósaik mégis képesek az együttműködésre. A tudósok ugyanis megértik, hogy a tudományt és a politikát nem szabad összekeverni.

Még egyéni szinten sem akadnak tudósok, akik részt vesznek a bojkottban?

Akadnak Angliában és talán máshol is, de ennek a hatása jelentéktelen. Izrael tudományos és technológiai nagyhatalom. Hány olyan ország van, amelynek tudósai az elmúlt tíz évben hat Nobel-díjat kaptak? Ha jól tudom, rajtunk kívül csak az Egyesült Államok – és akkor még nem beszéltünk a Nobel-díjasok és az ország nagyságának arányáról. Vegyük például az űrkutatást. Az Israeli Space Agency ma már technológiát ad el az amerikai űrkutatóknak. Úgyhogy a bojkott – nem politikai, hanem tudományos szempontból – számomra nevetséges.

A kereskedelmi bojkottról is ugyanezt lehet mondani?

Nem egészen, az arab országok általában ezt fenntartják és van egy-két más ország is, amely a Nyugati parton – tehát a településeken – készült termékeket bojkottálja.

Jelenleg Ciszjordániában komoly gazdasági növekedés figyelhető meg. Nő az izraeli-palesztin kereskedelmi forgalom is. Együtt jár ez más irányú kapcsolatok növekedésével? Például azzal, hogy több palesztin diák tanul izraeli egyetemeken?

Nem igazán, mert a Palesztin Hatóság szemében ez sajnos nem érték. Úgy hogy a gazdasági kapcsolatokon kívül még egy kapcsolat van, a terrorelhárítás. Ebben jó az együttműködés, a terror, ha nem is szűnt meg, de kontrollálható.

Ön a HaBait HaJehudi párt (a vallásos cionista telepes mozgalom pártja – a szerk.) képviselője, mely ellenzi az önálló palesztin államot. Mi a javaslatuk az együttélésre?

Nézze, az izraeli társadalomban vélemények széles spektruma él arról, hogy mit adjunk a palesztinoknak a békés együttélés fejében. A radikális baloldaliak visszamennének a 67-es határokra és odaadnák egész Jeruzsálemet. A szélsőséges jobboldaliak a palesztinok kérdését Jordániában vagy a Sinai félszigeten akarják megoldani. E két végpont között az átmenet szinte teljesen folyamatos. Ám mindeme vélemények egy dologban teljesen hasonlóak: ábránd mind egy szálig. A palesztin oldalon egyikre sincs fogadókészség, mert nem hajlandóak egy zsidó államot elismerni. Így tehát az is érdektelen, hogy én elismerem-e a palesztin államot vagy sem. A béke csak álom. És ha így van, akkor én inkább arról álmodom, hogy legyen béke, és ne adjuk vissza a területeket. Ha majd a béke valóban elérhető közelségbe kerül, akkor az én álmaim lesznek teljesen érdektelenek. Most azonban azt kell mondanom, a békének nincsenek jó kilátásai, mert ehhez a másik oldalon nincsen partnerünk.

Az interjú a miniszter novemberi magyarországi látogatása idején készült.