Összesen 247 találat (21 - 40) : Sándor Tibor.
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
(és a vérzivatar előtt és után, valamint szakácskönyve)
Befejeztem egy regényt, és az Országos Széchényi Könyvtárban régi receptgyűjteményeket lapozgatok céltalanul. Rosenfeld Mártonné majdnem százéves szabadkai zsidó szakácskönyve nem először kerül kezembe. Néhányszor … Tovább »
Hogyan ért véget a holokauszt? A történelemtankönyvekben – és talán a köztudatban is – a felszabadítással, hazatéréssel. A történész azonban tovább kíséri a túlélőket az útjukon, hiszen a holokauszt olyan megrázkódtatást jelentett, amely sok szempontból kihatott a további … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Mentett ki embereket a Városmajor utcai nyilas házból, kápráztatott el börtönőrt Márianosztrán. Bajor Gizi életének végül nem a nyilasok, és nem a kommunisták, hanem – valószínűleg a háborús üldözés utóhatásaitól és agykéregsorvadásától megzavarodott – férje vetett … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.
Novák … Tovább »
Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)
Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között
A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »
Ma, 2022. október 13-án száz éve született Dr. Schweitzer József, az Országos Rabbiképző Intézet egykori főigazgatója, a Pécsi Izraelita Hitközség hajdani főrabbija, aki egy időben az országos főrabbi tisztségét is betöltötte. Ebből az alkalomból közöljük újra fia, Schweitzer … Tovább »
Az apai nagyapa, Kulka Miksa nagyon vallásos ember, a zsidó hitközség vezetőségi tagja (gondnoka) volt. A család őrizte a zsidó hagyományokat, megtartotta a sabbatot (szombatot), ami nemcsak a megnyugvás, a pihenés, hanem a tanulás napja is. Arra emlékeztet, hogy az embernek lelki táplálékra … Tovább »
Nagyformátumú, gazdagon illusztrált antológiát vehet kézbe az olvasó az ostromlott Budapestről. A német megszállásról, a nyilasok hatalomátvételé-ről, üldözők és üldözöttek drámájáról, zsidók ellen folyt hajtóvadászatról, a negyvennégyben szétlőtt házak és felrobbantott … Tovább »
Emberek és könyvek a Soá idején V. – A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet harmadik részét közöljük.
Az írás első része itt, második része itt olvasható.
Egyes civilek … Tovább »