Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral

Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt … Tovább »

Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »

Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez

„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »

Kiss József, a népnemzeti költő

A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve … Tovább »

1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »

Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőtelje­sebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre.
Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív … Tovább »

Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelke­dett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »

HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati part­ján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fia­tal és izraeli kalauzunk, Mose, va­lamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a város­ba. Izraeli rendszámú autónk (a „te­rületeken” … Tovább »

AZ ANTISZEMITIZMUSRA, a zsi­dósággal szembeni elutasító maga­tartásra sokféle magyarázat van. A történeti, gazdasági, szociológiai, pszichológiai stb. magyarázatok azonban nem elégítik ki azt, aki a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, Izrael Istenét pedig az egyet­len, igaz … Tovább »

A napjainkban zajló rendszervál­tozás egyik apró jeleként az elmúlt év végén megkezdődött a régi, hírneves Vívó és Atlétikai Club, a VÁC újjászervezése is.
Nagy divat mostanában a nosztal­gia, s az újrakezdésnél nem árt fel­idézni a régi VAC-ot: tevékenységét és eredményeit, … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utób­bi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvélemény­ben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »

Ha védekezel – ingerelsz
Ha szótlan tűröd – gyávaság!
Feljajdulsz: érzékenykedel
S a néma jaj is vall reád!
Kiss Józsefnek ez a tiszaeszlári vérvád idején írt verse is, amelyből idéztem, alátámasztja azt a szomorú és kétkedő nézetemet, hogy az antiszemitizmust a zsidók … Tovább »

Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betele­pült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Len­gyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »

1867-től 1934-ig
„1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilvá­níttatnak.
2. §. Minden ezzel ellenkező tör­vény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.”
Az emancipáció törvénybeiktatá­sa … Tovább »

ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ (Nyíltab­bá vált a zsidóellenesség. Interjú Zolnai János szociológussal)
-Az antiszemitizmus mint gyűj­tőfogalom és a politikai antiszemi­tizmus között különbséget kell tenni. Beszéljünk hát az utóbbiról!
-Ha az antiszemitizmust vala­mely politikai csoport … Tovább »

BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író … Tovább »

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »

ELEMÉR MONDTA egyszer: Laci­kám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyen­ge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »

ESTE KILENCRE JÁR, már néptelen a ferihegyi repülőtér csarnoképülete. Ketten-hárman ődöngünk a jókora teremben: hamarosan leszáll a ma este még várható két utolsó menetrendszerű járat. Induló gépet sem jelez mára többet az elektroni­kus közlőberendezés, „fájront” lesz … Tovább »

A szöveget 1984 májusában az ún. nemzeti tudat tudományos konfe­rencián olvasta fel Csurdi Sándor (kényszernyugdíjazásom miatt).
Közlését az ÉS-től az Új Kelet-ig minden sajtótermék eddig elhárí­totta.
A NEMZETI ÉRZÉSSEL és az ide­genben (bárhol) élő magyar testvé­reink … Tovább »