Összesen 41 találat (1 - 20) : Grendel Lajos.
Gyerekkor Szegeden
Nem nehéz megmondani, mit jelentett számomra zsidónak lenni gyerekkoromban. Apukám világosan elmagyarázta többször is, mi történt a második világháborúban, mi történt velünk, a zsidókkal, mi történt a családunkkal. Megölték őket a nácik, Auschwitz, és … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Halmy Sándor hagyatéka
„…Tizenharmadik születésnapodon, édes fiam, mely vallásunk hagyományai szerint határkövet képez a zsenge gyermekkor és az ifjú között, egy tanácsot adok az életre. Légy mindig férfi! Vir integer! Légy a munkát szerető, a munkásokat mindenkoron megbecsülő, … Tovább »
Bródy Sándor öntudatosan, mégis szerényen, némi ironikus kicsinyítéssel vallotta magát magyar írónak. Egri születésére és zsidó származására azonban kifejezetten büszke volt. A családi eredet vállalását természetesnek tartotta, elvárta másoktól is.
Amikor Dóczi Lajos … Tovább »
Az alábbi regényes, esetenként egyenesen mesés történetben arra keressük a választ, hogy mi kapcsolja össze a címben említett, korban, időben egyaránt távol eső furcsa dolgokat…
Báthory István 1586-ban bekövetkezett halála után a lengyel trón megüresedett, és az akkori … Tovább »
A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje.
Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »
Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »
Kner-emlékévvé nyilvánította a 2022-es évet a gyomaendrődi önkormányzat, ugyanis idén 140 éve alapították a Kner-nyomdát, amely jelenleg is a város egyik legnagyobb munkaadója.
Toldi Balázs (független) polgármester pénteken az MTI-nek elmondta, színes programsorozattal emlékeznek … Tovább »
A BUDAPEST100 alkalmából megnyílik a Dunapark-ház.
Van Budapesten néhány lépcsőház, amelyet szinte minden, a város és az építészet iránt fogékony budapesti ismer, amelyek rendszeres megállói a modernizmus és Bauhaus témájú városi sétáknak. Ezek közül is kiemelkedik népszerűségét … Tovább »
A történet 1867-ben kezdődik. A kiegyezést követő fél évszázad a főváros és az egész ország fénykora. A főváros ekkor még túlnyomórészt a frissen bevándoroltaké és a fiatal nemzedéké.
A hanukia formai fejlődése
A hanuka poszt-biblikus ünnep, azaz nem szerepel a Tanakh egyik könyvében sem. Mégis, mind a Makabeusok, mind Judit könyve, melyek a hanuka történeteit mesélik el, széles körben ismertek. Tartalmilag sokkal ismertebbek, mint a zarándokünnepek tekercsei, … Tovább »
Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.
A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
A Szombat az alábbi körkérdést küldte a kulturális, tudományos és a közélet néhány vezető személyiségének lapunk kiemelt témája kapcsán:
Van-e, vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség?
Hogyan közelíthetők egymáshoz … Tovább »