Összesen 140 találat (1 - 20) : Seres László.
Lapunk egykori szerkesztőbizottsági tagja, Seres László saját blogján reagált Balázs Péter honlapunkon megjelent cikkére.
Részlet Seres László írásából:
“A miniszterelnök szoros viszonyt ápol Netanjahuval, de ennek nem az Izrael iránti szolidaritás az alapja, hanem a … Tovább »
Nagy érdeklődéssel olvastam Seres László újságíró, publicista és Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő közösen jegyzett válaszcikkét. Cikkem alapvetően nem a gázai háborúval, hanem ennek magyarországi percepciójával foglalkozott, melyet a válaszcikk nem cáfol, … Tovább »
„Az új magyar zsidó tömeghangulat (…) forrásait nem az itthoni állapotokból eredezteti, érzületét egy az egyben importálja (onlájn) Izraelből, miközben az arab–zsidó konfliktus természetét mélyebben nem ismeri” – ezzel vádolja Novák Attila a magyarországi zsidóság „egyes … Tovább »
A rendkívül brutális gázai-izraeli háború és ennek hatásai messze túlmennek Izrael és a Közel-Kelet határain, és a világ zsidósága szempontjából perifériális magyar zsidóság egyes csoportjain is éreztetik hatásukat.
Ezek a csoportok az elmúlt években – talán a világban … Tovább »
Latabár Kálmán színművész, komikus életének három időszakát idézte fel iratai alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.
“Jegyzőkönyv Sz. Tibor gyanúsított kihallgatásárólBudapest, 1966. június hó 29.[…]KÉRDÉS: Mint a Budapest, XIV., Thököly út … Tovább »
1945. január 12-én az esztelen vérszomj 44 nő és 40 férfi életének vetett véget Budapesten, a szovjet csapatok által akkorra már körbezárt fővárosban. A tömeggyilkosságnak ma egy emléktábla állít mementót a Maros utca 16. szám alatt. Az elkövetők közül nem mindenki bűnhődött … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról és annak világvisszhangjáról írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Seres László író, publicista gondolatait olvashatják.
Milyen minőségi változásokat hoz a Közel-Keleten a Hamasz … Tovább »
A zsidókat kiirtani határozottan elítélendő, de azért a zsidók is tehetnek róla – nagyjából így lehet hétköznapi nyelvre lefordítani az ENSZ-főtitkár üzenetét, amely október 24-én a Biztonsági Tanács ülésén hangzott el.
„Semmi sem igazolhatja civilek szándékos legyilkolását, … Tovább »
Hazai és nemzetközi sztárok ünneplik a Zsidó Kulturális Fesztivál negyedszázados jubileumát.
“Emeli az ünnep fényét, hogy sok-sok idei program a zsidó fesztiválra készül. Vagyis eddig még soha nem látott, izgalmas produkciókkal, látványos showműsorokkal ünnepeljük együtt … Tovább »
Ömlengő cikkben áradozik a kormányközeli Magyar Nemzet publicistája Csurka István váteszi nagyságáról. Csurka mindent előre megmondott, Csurkának mindenben igaza volt, stb.
A nacionalista, ellenségképben gondolkodó cikkíró (lásd korábbi cikkeit: „Puccsra készülnek a hazaárulók”, … Tovább »
Roger Waters és az antiszemita uszítás megfoghatatlansága
Egy SS–egyenruhára emlékeztető, vállapos bőrkabát, rajta nácira emlékeztető karszalag – ez az, ami miatt a berlini rendőrség eljárást indított a Pink Floyd alapítója ellen “közösség elleni izgatás” gyanújával. … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
Dubb László Majdnem csodák című könyve válaszkeresés. Olyan kérdésekre, ami ma már (sajnos) sok embert nem érdekel. A válaszkísérletek ennek ellenére jókedvre derítik azokat, akik szeretik az enyhén groteszk hangulatú – szórakoztató-fantasztikus – rövid prózát, amely különben … Tovább »
2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.
80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »
Milan Richter 1948-ban született Pozsonyban [Bratislava]; költő, drámaíró, műfordító, publicista, szerkesztő, könyvkiadó, diplomata; Dénesden [Dunajská Lužná] él. A Nemzeti Irodalmi Centrum (Národné literárne centrum) munkatársa volt évekig, majd több írószövetség, illetve … Tovább »
Lehet-e múlt időben beszélni a holokausztról? Milyen rombolást végez a következő nemzedékek személyes életében a túlélő szülők, nagyszülők sorslenyomata? Hogyan, miért és meddig él tovább? Seres László kisregénye, a Láger sztornó a második generáció öröklött Auschwitz-élményét … Tovább »
– Mehr Licht – közli a barátságos lengyel teremőr, és felkapcsolja a 60W-os égőket a gázkamrában.
Ez a történelem vége, innen nincs tovább. Olyan húszan tolongunk a bejáratnál, várjuk, hogy az őr elhúzza az egyik vicces kedvű amerikai turista által otthagyott Crime scene … Tovább »