Összesen 27 találat (1 - 20) 1994-09 cimkével.
Sz. É.: Megtörtént!
Klezmer: elmúlás és feltámadás
Götz Eszter: Nyár, színház, varázslat
Szegő György: Notesz-rajzok
Somlyó György: Ideális Identitások
Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória, Strbik Andrea: A pesti gettó, 1944. III. rész
Schmelovszky Ágoston: … Tovább »
(Vadász Ferenc: Megtörténhetett? Tizes Kft., 194 oldal, 275forint.)
A választ tudjuk, mégis, minden újabb tanúvallomás, elbeszélés, visszaemlékezés és dokumentum olvastán és láttán egyre jogosabbnak érezzük a kérdőjelet. Mert ahogyan távolodunk a fasizmus korától, az Endlösungtól, … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.
Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »
Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvonalakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb utasokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsonyfáján … Tovább »
Jehudi Menuhinnak
– Mi leszel, ha nagy leszel?
kérdezte, a felnőttek tehetetlen
banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő-
szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu-
ciditással felelt: ideális identitástudattal:
– Cigány.
Irigyeltem. … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája:
„Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, … Tovább »
Joszi Beilin, Izrael külügyminiszter-helyettese, aki már több alkalommal fejtett ki számos zsidó vezetőt megbotránkoztató nézeteket Izrael és a diaszpóra kapcsolatáról, legutóbb egy konferencián egyebek közt azt javasolta, hogy az amerikai zsidóság ne Izraelt támogassa pénzzel, … Tovább »
A Le Point interjúja Eli Barnavi történésszel, a Tel Aviv-i egyetem tanárával
A közel-keleti békefolyamat, a palesztin autonómia, a térségben végbemenő változások Izraelt közvetlen-közeiről érintik, mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban. Egyre gyakrabban olvasható, vagy … Tovább »
Hogy vagyok képes
reggel és este
örökösen állandó formában
hozzád intézni szavaim ?
És mégis kezdem mondani az ima-igéket
lépkedek a Semá és a Tizennyolc Áldás között,
mintha időkön-túli anyagból vésett lépcsőkre hágnék fel,
fokról-fokra hódítva, … Tovább »
A lett államfő bocsánatot kér a Holocaustért
Guntis Ulmanis, Lettország elnöke elítélte az országában tapasztalható antiszemitizmust és sajnálattal szólt azokról a lettekről, akik együttműködtek a nácikkal a II. világháborúban és részesei voltak a lettországi zsidók elpusztításának. … Tovább »
„Zsidó bédekker” a címe a Hadasscih című amerikai magazin egyik állandó rovatának. Nemrégiben riportere, Walter Ruby Birobidzsánban járt. Útibeszámolóját rövidítve közöljük.
Négy óra hosszat kietlen tájon halad át a vonat, míg végre befut Birobidzsánba. Az állomáson … Tovább »
Herzl tér Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés július 14-i ülésén Herzl Tivadarról nevezte el a Dohány utcai zsinagóga és a mellette álló Zsidó Múzeum előtti teret.
Az 1860-ban Budapesten, a Dohány utcában született Herzl Bécsben újságíróként és színpadi szerzőként sikeres … Tovább »
„SaLheVeT-JaH” („Istennek lángja a szerelem”). Azzal, hogy Berger István a közös Énekek Éneke fordításunk utószavában ezzel „a héberben oly ritka szóösszetételek egyikével” jellemezte a Héber Szentiratoknak negyedik könyvét, utólagosan pecsétet ütött arra az együttműködésre, … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével
– A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük?
Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború … Tovább »
A Rabbiképző Intézet Pedagógiuma
1994 júniusában vette át nyolc hallgató a Pedagógium diplomáját, Budapesten. Első végzős évfolyam, első diplomaosztás. Kissé rendhagyóan, mert a nyolc végzős még esti tagozatos volt (ketten közülük tanulmányaik során egy évet Izraelben töltöttek), … Tovább »
Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával
Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rabbiképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »