Ros háSáná

Írta: Schmelovszky Ágoston - Rovat: Archívum, Hagyomány

Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája:

Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, és jól tudja minden tettöket.” (Zsolt.33,15.); És Szukkotkor a víz sokaságában.”

Kommentár: Mi az, hogy Ros háSáná? Traktátusunk a fenti misnát megelőző első misnája így kezdődik: „A következő négy évkezdet van:…” Ezután felsorolja azt a négy időpontot, mely cikluskezdő és így meghatározó a közösség életében.2 Mindegyiket Ros háSánának nevezi és hozzáfűzi még a ciklus nevét is, melyhez ez a kezdet tartozik. A sáná tehát az önmagába visszatérő időfolyamatot, a ciklust jelöli. Gondoljunk csak a latin annus szóra, mely egyszerre jelenti az évet és a gyűrűt is, valamint a görög „év” szóra az eniautoszra, mely – egyenesen – önmagába visszatérőt jelent. A sáná mint ige egyik alapjelentésében azt jelenti, hogy visszatér, ismétel. Ebből származik a tanul jelentés, és a Misna szó is, mely annyit jelent, hogy tanulmány, megtanulandó anyag.

Az első misnában említett cikluskezdő időpontok, Ros háSánák (ros annyit jelent, hogy fej, kezdet) nem a természet, hanem a közösség által meghatározott ciklusok kezdetei. Ebben külön­böznek attól a négy dátumtól, mellyel a mi misnánk foglalkozik. Az itteni dátumok mindegyike a harmadikat kivéve – egy-egy zarán­dokünnep. A három zarándokünnep – Pészach, Sávuot és Szukkot – jellegzetessége az, hogy megőrizte mezőgazdasági jellegét is. Ez persze szükségszerű, hiszen – eltekintve a teológiai, történelmi dimenzióktól – a természet ciklusai által meghatározottak. Az ün­nepeket ebben a dimenzióban – a természeti meghatározottság oldaláról – ragadja meg a misna.

Négy alkalommal ítéltetik meg a világ:”

Mit jelent az, hogy ítélet? Misnánk további része világossá teszi.

Pészachkor a terményben;”3

Hiszen Pészach idején kezd érni a termény.

A Hetek ünnepén a fa gyümölcsében;”

Hiszen ez az időpont a gyümölcsök érésének kezdete.

És Szukkotkor a víz sokaságában.”

Hiszen Szukkot ünnepe az esős évszak kezdete.

A kezdet meghatározó az elkövetkezendő ciklus számára. A teremtés tényében benne rejlik a teremtés minősége is. Ezért teremtés és értékelés elválaszthatatlan.

Ros háSáná – a Tisré elsejei ünnep – a Mindenség teremtéséről emlékezik meg. Mint évkezdő, azaz a közösség által évként meghatározott egyik ciklus feje, és ezért méltán szerepel a traktátus első misnájában. Mint teremtésünnep az értékelés napja is, és ezért szerepelteti misnánk az „ítéletnapok” között. Ezt az ünnepet azon­ban nem a természet ciklikussága teszi nyilvánvalóvá. Az ember ítéltetik meg ekkor, aki saját hagyományából szerez róla tudomást. Teremtés, ítélet és öneszmélet így találkoznak ezen a napon.

Jegyzetek

  1. Értsd: az összes ember elhalad Isten előtt.
  2. Ezek a következők: Niszán elsején a királyok és a zarándokünnepek újéve, Elul elsején a barmok tizedelésének újéve, Tisré elsején a szombat év, a jubileum év, a friss termések és gyümölcsök újéve, Svát elsején a fa újéve. Részletesebb magyarázat: Szombat, 1992/7. 24. oldal Lózsy Tamás fordítása.
  3. Termény alatt értsd: a nem fán termő haszonnövények.

 

Címkék:1994-09

[popup][/popup]