Összesen 247 találat (1 - 20) : Sándor Tibor.
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Vámos Miklós 75 éves.
Talán nem szerencsés egy születésnap kapcsán ilyesmivel kezdeni, bizonyos dolgok könyörtelensége okán mégis föl kell idéznünk, hogy néhány évvel ezelőtt az egyik nagy könyvkereskedelmi cég plakátján ismeretlen elkövetők Dávid-csillagokat rajzoltak … Tovább »
Borbás Gáspár, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője – aki ötször nyert bajnoki címet a Fradival – szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. A Ferencváros … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
A ma 65 éves színművészt, a Vígszínház igazgatóját elsősorban komikus-szerepeiről ismeri a közönség, ennél azonban sokkal változatosabb a színészi palettája. A kultúra.hu szemlézte filmjeit, mi ebből válogattunk, és hozzá is tettünk kedvenceink közül.
Szerencsés Dániel
A … Tovább »
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. májusában jelölték ki a hatóságok a csornai gettó határait. A városközpontba közel 900 zsidó lakost zsúfoltak össze, akik eleinte nem érezték, hogy nagy veszélyben vannak. Megpróbáltak -a körülményekhez képest- normális életet élni. A gyerekek … Tovább »
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Tibori Szabó Zoltán történésszel, holokauszt-kutatóval a Transtelex számára Korpa Tamás készített hosszú interjút. Az erdélyi zsidósággal kapcsolatos kutatásairól is mesélt, melyet az alábbiakban idézünk:
Árnyékos oldal című kötetedben vizsgálod a második világháború … Tovább »
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »
Szerb Antal (1901-1945), a holokauszt áldozatává vált jeles író, irodalomtörténész, esszéista, a szegedi tudományegyetem habilitált egyetemi magántanára Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött személyes iratai között maradt fenn a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság … Tovább »
Az SZTE BTK és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem közös konferenciája
Háromnapos konferenciát szervez az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szeptember 19. és 21. között, Budapesten, a Rumbach Zsinagógában. A konferencia … Tovább »
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Zsinagógák Hete elnevezésű programsorozatának részeként ma este avatják fel a Jósika utca 4. szám alatti, megújult Kattler Erzsébet-imaházat. A Külső-Erzsébetváros egykor gazdag ortodox zsidó hitéletének utolsóként megmaradt … Tovább »
1949-ben két, Füredre visszaköltözött holokauszt túlélő gyerekeként születtem, akik a háború előtti családjukat teljesen elveszítették.
Apám, Oblatt Sándor évtizedekig a Liszt Ferenc utcában lévő, ortodox felügyelet alatt működő zsidó üdülő vezetője volt … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Leltárkönyv és identitás
E dolgozatban arra keresem a választ, hogy a Kádár-korszak időszakában (1957–1989) hogyan lett a múzeum a szakmaiság látszatát keltve a közösségi emlékezet fenntartójából az emlékezet semlegesítésének vagy akár eltörlésének eszköze, az Állami … Tovább »