Rudolf Péter 65 éves – drámai filmszerepeiből válogattunk

A ma 65 éves színművészt, a Vígszínház igazgatóját elsősorban komikus-szerepeiről ismeri a közönség, ennél azonban sokkal változatosabb a színészi palettája. A kultúra.hu szemlézte filmjeit, mi ebből válogattunk, és hozzá is tettünk kedvenceink közül.

Szerencsés Dániel

A színész egyik első főszerepét játszotta ebben a filmben, még főiskolás volt, amikor Sándor Pál felfedezte. Pályájának fontos darabja, melyet október 23-ához közeledve különösen aktuális lehet újranézni, hiszen a Mezei András azonos című regényén alapuló alkotás 1956 decemberében játszódik. A forrásszöveg azonban csak kiindulópont: a rendező és alkotótársai, Tóth Zsuzsa forgatókönyvíró és Bíró Zsuzsa dramaturg szabadon adaptálták a történetet. A nevek és az alapszituáció megmaradtak, a többi pedig kreatív továbbgondolás, valamint Sándor Pál személyes élményeinek lenyomata. Az ábrázolt korban neki is döntenie kellett abban a kérdésben, amely a Szerencsés Dániel központi gondolata, és később is oly sok formában született újjá művészetünkben: menni vagy maradni? A rendező az utóbbit választotta, ahogy így vagy úgy, de két főszereplője is.

A disszidálni vágyókkal teli vonat utasai között a legkülönfélébb figurákkal találkozunk (a mellékszerepekben is színészóriásokat látunk: Garas Dezső, Kern András, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Gór Nagy Mária és Temessy Hédi egyaránt felbukkan), mindenki másért akarja elhagyni az országot. Okok, arcok és sorsok sorakoznak a filmben, láttatva, mennyire eltérnek az azonos döntés mögötti motivációk. Már a főhősök között is éles a dichotómia: a ma inkább rendezőként ismert Zsótér Sándor alakította Angeli Gyuri kényszerből menekül, mert részt vett az utcai harcokban, Rudolf Péter Dániele viszont önként dönt úgy, hogy követi szerelmét és családját külföldre. Nagy kérdés, egyáltalán hogyan készülhetett el 1983-ban a mű, amely nemcsak a közelmúlt egyik legérzékenyebb pontjáról, de saját koráról is mesél – nem véletlen, hogy fél évig be volt tiltva, és egyik alkotó sem lehetett ott a cannes-i filmfesztiválon, ahol a film elnyerte a kritikusok díját.

Cha Cha Cha

Kovácsi János 1982-es filmjében Gruber Ernő középiskolai tanuló, valahol Budapesten, valamikor az 1960-as évek közepén. Tipikus kispolgári családból származik, egy szürke bérházban él megtört édesapjával, fáradt édesanyjával, kis testvéreivel. Szülei negyedik gyermeküket várják, komoly anyagi gondokkal küszködnek, már a család magnetofonjának az eladása is szóba került. A gimnáziumban a szokásos élet zajlik a fiúk között. Dohányoznak a vécében, sztriptízes golyóstollakkal hergelik egymást, ha néha megtehetik ellógnak, császárkörte likőrös fiúbulikat tartanak, a magnón tvisztet és csacsacsát hallgatnak.

Cha-Cha-Cha (előzetes)

Uploaded by Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum on 2022-12-20.

Noha Ernőben tombolnak a hormonok, ő az örök vesztes. Mikor barátaihoz felmegy bulizni, próbálkozásai a lányoknál sikertelenek, ő az, aki mindig egyedül megy haza. Jelentéktelen személyére egyetlen lány sem kíváncsi, ha megpróbálja előadni a nagymenőt, az még szánalmasabbra sikeredik. Tetejébe halálosan szerelmes az iskola legmenőbb lányába, Fekete Virágba, névtelen szerelmes leveleket és verseket ír hozzá. Virág viszont a vagány Sztásni barátnője. Ernő reménytelen vágyakozással, az otthonról elcsent óvszerrel és a menőséget jelenteni próbáló három szál Daru cigarettával felszerelkezve indul a gimnázium nagytermében tartott vasárnap esti tánciskolába…

Jób lázadása

1983-as film a Jób lázadása, a holokauszttal foglalkozó filmjeink közül az egyik legkorábbi, amely a magyarországi falusi zsidóság ritkán megmutatott életét viszi színre fájdalommal, bájjal, egy kis misztikával és számtalan bibliai utalással. Főszereplői Jób (Zenthe Ferenc) és felesége, Róza (Temessy Hédi); a házaspár elveszíti hét gyermekét, így „örököst vásárolnak” maguknak, hogy legyen kire hagyni földi javaikat. A katolikus Lackót zsidó szellemben kezdik nevelni, és rövidesen valódi családi kötelék alakul ki a szülők és a fiú között. Az idill nem tart sokáig, hiszen a negyvenes években járunk: Jóbot és Rózát elviszik a nyilasok, de a férfinak előtte még – ez a film legmegrázóbb jelenete – meg kell tagadnia fiát, hogy megmentse Lackó életét.

JÓB LÁZADÁSA felújítva – Rudolf Péter

Az Oscar-jelölt JÓB LÁZADÁSA felújítva Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Oscar-díjra jelölt alkotásának teljeskörűen felújított változata először lesz látható mozivásznon az Uránia Nemzeti Filmszínházban a 2019. december 12-i díszbemutatón, az alkotók, Kabay Barna rendező, Petényi Katalin forgatókönyvíró és Szabó Gábor operatőr részvételével. „A Jób lázadása rendkívüli emberi ábrázolása az 1943-as magyar zsidóüldözésnek.

A gyerek a pár korábbi cselédjeihez kerül, egyiküket Rudolf Péter játssza, aki néhány éve elmondta: általában nem szereti visszanézni a filmjeit, mert csak a saját hibáira figyel, de a Jób lázadása mindig a képernyőhöz szegezi. Kevesen tudják, de Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezése versenyben volt a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjért 1984-ben – egy évvel a Mephisto győzelme után. A jelölést sajnos nem sikerült díjra váltani; bánatunkat talán csak az enyhítheti, hogy Ingmar Bergman győzött le minket a Fanny és Alexanderrel.

1945

A Moszkva tért is jegyző Török Ferenc 2017-es fekete-fehér történelmi drámája bizonyos szempontból a Jób lázadásának párdarabja: utóbbi az elhurcoltakkal foglalkozik, előbbi viszont azokkal, akik hasznot húzhattak a távozók megmaradt ingóságaiból. A Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült 1945-ben egy falu lakói esküvőre készülnek, amikor két idegen zsidó férfi érkezik a vasútállomásra. Megjelenésük különösen az örömapát, a helyi kiskirályt, a jegyzőt (Rudolf Péter) bosszantja. A néhány óra alatt zajló cselekmény során fokozatosan derül fény azokra az elhallgatott titkokra, amelyek végül az ősbűnig is elvezetnek.

1945 – Ferenc Török Film Trailer (2017)

12 August 1945, 11 AM. Two mysterious strangers dressed in black appear at the railway station of a Hungarian village. Within a few hours, everything changes. Director: Ferenc Török Writers: Gábor T. Szántó, Ferenc Török Stars: Péter Rudolf, Bence Tasnádi, Tamás Szabó Kimmel

Rudolf Péter 15 kilót hízott a szerepért, amely meghozta neki a Magyar Filmkritikusok Díját a legjobb férfialakítás kategóriájában. A film 20 fesztiváldíjat nyert és 40 országban forgalmazták. A kiváló színészi játék mellett (említhetnénk Tasnádi Bencét, Sztarenki Dórát és Nagy-Kálózy Esztert is) Rajk László díszleteire, Szemző Tibor minimalista zenéjére és Ragályi Elemér érzékeny operatőri munkájára is érdemes utalni. Érdekesség, hogy az egyik zsidó idegent Nagy Marcell alakítja, aki a Sorstalanság filmváltozatában a főszereplőt, Köves Gyurit játszotta.