a talán még el nem szalasztott a lehetőség

Feltehetően a végéhez közeledik az a Schwezoff Dávid személyéhez köthető (de korántsem csak róla szóló) abszurd dráma, 

1915 augusztusában, amikor éppen zajlott az I. világháború, nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Magyar Zsidó Múzeum. Jelenlegi helyén, a Dohány utcai zsinagóga mellett már 83 éve működik. A múltról és a jövőről, a hagyományról és a megújulás együttéléséről beszélgettünk Toronyi Zsuzsa igazgatóval.

Az olvasás olyan mint az evés. Valamiért szeretjük a megszokott ételeket, amiket szüleink főztek nekünk gyerekkorunkban, és így van ez a tanulással, sőt, a vallással is. Ahhoz, hogy kilépjünk a túlontúl megszokott világokból (éttermekből), és értékeljük az új dolgokat, kísérletező … Tovább »

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

Parlagon hagyni jó!

A Tóra-hű zsidóság online hangja, a Matzav.com videóján látható, hogy Rabbi David Lau főrabbi a legfelső rabbinikus bíróság jelenlétében szimbolikusan eladja Izrael földjét egy nem zsidó fiatalembernek. Megoldódott az arab-izraeli területvita? Nem, csak … Tovább »

Deutsch Róbert főrabbi, a rabbiság igazgatója áll Schwezoff Dávid mögött.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

Magyarország miniszterelnöke és a demokratikus ellenzéki pártok vezetői köszöntötték a magyarországi zsidóságot az 5774. zsinagógai év beköszönte alkalmából. Alábbiakban a leveleket olvashatják.

Pénteken, július 26-án zárul Judit Niran Jelek a vízen című fotókiállítása a Horánszky utcai, Ateliers Pro Arts Galériában. Aki igyekszik, még megnézheti.

„Csend a szavak mögött” avagy Az Udvar a pusztulás foszló falú tájképeivel: szöveg és fotók víztükörben egybefolyó … Tovább »

 
Sokan vannak, akik arabul beszélnek, de nem muzulmánok. De előfordult valaha is, hogy egy arabul beszélő zsidó azonosulni akart volna egy olyan nemzettel, mely a cionizmust legfőbb ellenségének tekinti?

A honvágy idézetei
Egy vágy történetéről, a száműzöttség fájdalmáról szól Peremiczky Szilvia könyve, melyben Jeruzsálem mint a zsidóság számára közös kód szerepét vizsgálja az irodalomtörténész és hebraista szerző. Jeruzsálemre kultúrák rétegei rakódnak, más okból … Tovább »

Huszadik századi traumáink

Aviézer Ravitzky: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Kalligram kiadó, 2011. 384 oldal, 2700 Ft.
Aviézer Ravitzky izraeli történészprofesszor nagyszabású eszmetörténeti feladatra vállalkozott művében: a hagyományos zsidó messiáseszme és a cionizmus viszonyát, konfliktusos … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 
Gasztro-őrület
Megjelent a Szombat decemberi száma
Kóstoló
Az ükszüleim még igazi kóser konyhát vezettek, ahol üknagyanyám, Rehberger Anna, a zsidó háztartás összes fortélyának birtokában tevékenykedett Rózával. Róza … Tovább »

Az új vezetőség számára rendkívül fontos a kapcsolattartás minden magyar ajkú kárpát-medencei zsidó polgárral. Az Amerikai Alapítványi Iskolában szívesen fogadják a határon túli közösségek iskoláskorú gyermekeit is.

Megjelent a Szombat májusi száma, melyet döntően tízen-huszonéves fiatalok írtak saját korosztályukról, többek között zsidósággal kapcsolatos élményeikről. Címkefelhők: Akkezdet Phiai, Barcelona, Ökokibuc a Negevben, Marom, kocsmapult és liturgia. Emellett interjúztunk Kőszeg Ferenccel és Alföldi Róberttel is.

Ünnepélyesen keretek között 2012. március 27-én, kedd este avatták fel a felújított Bét Sálom zsinagógát Budapest XI. kerületében, Újbudán.

Laczó Ferenc
 
Tábor Béla már A zsidóság két útja legelső oldalán hangsúlyozza a történelmi pillanat kivételes jelentőségét. Az 1938-39 során írott és közvetlenül a második világháború kitörése előtt napvilágot látott jelentős mű in medias res felütése … Tovább »

…Szememben alapvetően hibás Tábor Béla megközelítése, aki valamiféle „szellemi esszenciának” tekinti a zsidóságot, s a zsidóság (benne a magyar zsidóság) problémái megoldásaként a zsidóság „lényegéhez”, „küldetéséhez” való visszatérést javasolja.Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre