“A neológia fennmaradásának záloga a nők és férfiak egyenjogúsítása”

Körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz.

Schweitzer Gábor történész minapi cikkében, mely a neológiáról szólt, az alábbi kérdést is felvetette:

“Miért fontos a férfiak és nők zsinagógai egyenjogúságán alapuló egalitárius szemlélet elfogadása? A nők egyenjogúsítása a neológia fennmaradásának egyik záloga. A hitélet fenntartása, illetve megmentése aligha képzelhető el a nők egyenjogúsága nélkül, különösen ott, ahol nem biztosítható tíz felnőtt férfi jelenléte az istentiszteletek megtartásához. A nők hitéleti egyenjogúsítása a neológia megújulását is maga után vonja, miközben a micvákhoz való hozzáférés lehetőségét is kiszélesíti. A női egyenjogúsítás eszméjének elfogadását megkönnyíti, hogy tórai rendelkezésekre vezethető vissza: „És teremtette Isten az embert az ő képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket” (1 Móz. 1:27). Az egalitárius felfogást mellesleg nemcsak a reform judaizmus (reform judaism) fogadja el, hanem a neológiához közelálló konzervatív zsidóság (conservative judaism) döntő része is egalitárius alapokra helyezte működését.”

Ön mit gondol, szükséges-e a nők egyenjogúsítása a magyar neológ zsidó hitéletben, és sor kerülhet-e erre a közeljövőben közösségeinkben?

*

Dr. Ungváriné dr. Klein Éva (a Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnöknője):

Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a nők egyenjogúsítása a magyar neológ hitéletben, a válaszom:

igen.

A kérdés második részére, mely szerint közösségeinkben erre sor kerülhet-e a közeljövőben, a válaszom:

a közeljövőben kétséges, hogy ez megvalósulhat.

Teljes mértékben egyetértek Schweitzer Gáborral abban, hogy a neológia fennmaradásának záloga a nők és férfiak egyenjogúsítása.

Nyíregyházán szerencsére még nem fordul elő, hogy a minjen nem jön össze péntek este és szombaton, és az őszi ünnepek alkalmával is minden esetben megvolt a minjen. Azonban vannak olyan hitközségek, ahol rendre az tapasztalható, hogy az istentiszteletek a 10 férfi hiánya miatt nem tarthatók meg.

A kérdés eldöntését szerintem a cél oldaláról kell megközelíteni. Ha azt akarjuk, hogy zsinagógáink ne múzeumok, rosszabb esetben omladozó épületek legyenek, hanem élettel teli, a zsidó vallás és élet fenntartását szolgáló létesítmények, akkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ennek megfelelően működjenek.

Úgy gondolom, hogy az évezredek során vallásunk a lényegi elemeket tekintve is változott. Ha csak kiindulunk abból, hogy hogyan keletkezett a Misna. A hagyomány egy ideig megtiltotta a Szóbeli Tan leírását. Amikor azonban fennállt annak veszélye, hogy a Szóbeli Tan a szétszóratás következményeként elfelejtődik, a polgári időszámítás második századában rabbi Jehuda szükségesnek tartotta a Szóbeli Tan leírását, tehát felrúgták a hagyományokat.

Azt most hosszú lenne elemezni, hogy honnan eredeztethető a 10 férfi jelenléte az istentiszteletekhez, de ez olyannyira alapvető követelménynek tekintett a neológ hitközségekben is, hogy nagyon sok meggyőző magyarázatnak, elemzésnek kell elhangzani ahhoz, hogy ezen a férfiak változtassanak.

Az egyenjogúsítást szerintem fokozatosan kellene bevezetni,

első lépésként elég lenne, ha a nőket beszámítanák a minjenbe,

ami már lehetővé tenné az istentisztelet megtartását. Az egyéb jogok ezután következhetnének.

*

Kapcsolódó cikkek:

Komoróczy Szonja Ráhel: A neológia fennmaradásának záloga az oktatás színvonalának jelentős emelése

Bedő Viktória: A Tóra rejtett szándéka az egyenlőség a nemek között

Fritz Zsuzsa: A neológia megújításában a nőknek egyenlő szerep jutna

Polnauer Flóra: A zsinagóga nem exkluzív férfiklub

Dr. Ungváriné dr. Klein Éva: A neológia fennmaradásának záloga a nők és férfiak egyenjogúsítása

Vadász Magda: Szabad teret kell engedni Magyarországon a zsidóság minden irányzatának