Heisler András: Nem látványos, de érzékelhető változások

Két hete körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz – most ugyanezt a kérdést a Mazsihisz néhány világi vezetőjének és rabbijának is elküldtük.

Schweitzer Gábor jogtörténész minapi cikkében, mely a neológiáról szólt, az alábbi kérdést is felvetette:

“Miért fontos a férfiak és nők zsinagógai egyenjogúságán alapuló egalitárius szemlélet elfogadása? A nők egyenjogúsítása a neológia fennmaradásának egyik záloga. A hitélet fenntartása, illetve megmentése aligha képzelhető el a nők egyenjogúsága nélkül, különösen ott, ahol nem biztosítható tíz felnőtt férfi jelenléte az istentiszteletek megtartásához. A nők hitéleti egyenjogúsítása a neológia megújulását is maga után vonja, miközben a micvákhoz való hozzáférés lehetőségét is kiszélesíti. A női egyenjogúsítás eszméjének elfogadását megkönnyíti, hogy tórai rendelkezésekre vezethető vissza: „És teremtette Isten az embert az ő képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket” (1 Móz. 1:27). Az egalitárius felfogást mellesleg nemcsak a reform judaizmus (reform judaism) fogadja el, hanem a neológiához közelálló konzervatív zsidóság (conservative judaism) döntő része is egalitárius alapokra helyezte működését.”

Ön mit gondol, szükséges-e a nők egyenjogúsítása a magyar neológ zsidó hitéletben, és sor kerülhet-e erre a közeljövőben közösségeinkben?

Heisler András, a Mazsihisz elnöke:

A MAZSIHISZ világi vezetésében az utóbbi években lezajlott egy nem különösebben látványos, mégis felületes pillantással is érzékelhető változássorozat: jelenleg négy taghitközségünk elnöke nő, ahogy a MAZSIHISZ  két alelnöke közül is az egyik az. A változás komoly áttörés, hisz’ nincs rá példa a szervezet hosszú múltjában, s

nemrég alighanem elképzelhetetlen lett volna, hogy felelős világi vezetőként nőket válasszanak.

Világi vezetőként a vallási élet kérdésében nem vagyok illetékes, ezt rabbijaink – közösségeik igényeit is mérlegelő – döntéseinek kell alakítania. Tény, hogy nagyobb közösségeinknél és a budapesti körzetek többségében nem fogadják el az egalitárius törekvéseket – bár ezen a területen is történtek apróbb változások. Több körzetben a  kiddusokon nők, férfiak, fiúk és lányok felváltva tanítanak, mondják el gondolataikat a hetiszakaszról, honlapunk folyamatosan hírt ad a zsidó világnak a kérdéssel kapcsolatos híreiről, beszámoltunk amerikai és izraeli ortodox zsidó női vallási vezetők beiktatásáról, megemlékeztünk a világ első rabbinőjéről, a Holokausztban meggyilkolt Regina Jonasról.

A MAZSIHISZ két vezető beosztású rabbija, dr. Frőlich Róbert Országos főrabbi és Radnóti Zoltán, a Rabbitestület vezetője nyilvános vitában fejtették ki álláspontjukat abban a kérdésben, mondhatnak-e nők hangosan kaddist a zsinagógában.

Míg Frőlich rabbi elutasító, Radnóti rabbi inkább megengedő következtetésre jutott,

sőt, írásában hivatkozik a modern ortodoxiára, amelyben elindult és némely esetben eléggé messzire vezetett az egyenjogúsítás folyamata. A vita jelzi, hogy vallási vezetőink is érzékelik a kérdés aktualitását és komolyságát, nem akarják szőnyeg alá söpörni a problémát, ami hosszabb távon akár előrevetítheti különböző közösségi hitgyakorlatok kialakulását is a MAZSIHISZ taghitközségeiben. Az sem elhanyagolható, hogy vannak rabbijaink, akik nyilvánosan is bejelentették, hívei a változásnak. Fontosnak tartom azonban rögzíteni: saját közösségeik ügyében a világi vezetés nem bírálhatja felül a rabbik vallási döntéseit, a Szövetség vezetésének csak annyi feladata van, hogy tiszteletben tartsa, és minden feltételt biztosítson a zsinagógák vallási életéhez. A vallásos zsidó világban végbemenő folyamatok azonban éppen azt jelezhetik számunkra, hogy

nyitott gondolkozás mellett is meg lehet őrizni hagyományokhoz hű vallási közösségként a neológiát. 

A MAZSIHISZ taghitközségeinek életében a fentiekben tárgyalt nem jelentéktelen kérdés mellett azonban ma a fiatal zsidók, különösen a fiatal zsidó családok megszólítását, a vegyes házasságok „kezelésének” ügyét és a jelenleginél magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítását tartom elsődlegesen megoldandó problémának. Nyitottan a változó világra!

*

Kapcsolódó cikkek:

Komoróczy Szonja Ráhel: A neológia fennmaradásának záloga az oktatás színvonalának jelentős emelése

Bedő Viktória: A Tóra rejtett szándéka az egyenlőség a nemek között

Fritz Zsuzsa: A neológia megújításában a nőknek egyenlő szerep jutna

Polnauer Flóra: A zsinagóga nem exkluzív férfiklub

Dr. Ungváriné dr. Klein Éva: A neológia fennmaradásának záloga a nők és férfiak egyenjogúsítása

Vadász Magda: Szabad teret kell engedni Magyarországon a zsidóság minden irányzatának