Összesen 38 találat (1 - 20) 1991-10 cimkével.
Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »
Az FDP – a német szabaddemokrata párt – elnöksége – amint erről az „Allgemeine Jüdische Wochenzeitung” (1991. aug. 22.) hírt ad – az 1991. évi Nobel-békedíjra a „Népek Igazait” javasolja, azt a több mint 5000 személyt, aki a holocaust idején élete kockáztatásával mentett zsidókat.
*
Kisinevben, … Tovább »
Dr. Jakob Teichman – azaz Teichman Jakab, a budapesti Rabbiképző Intézet egykori növendéke – több mint harminc éve él Svájcban. Amikor a Svájci Államszövetség 700 éves jubileuma alkalmából nyilatkozatra kérték fel, a következőket írta:
A nagy tekintélyű zsidó vallásfilozófus, … Tovább »
Elmúltak tisrí havának nagy, őszi ünnepei, a komor-felséges Ros háSáná és Jóm Kippúr, a kedves Szukkót, az örömöt árasztó Szimhát Torá – hesván havának csupán a szokott heti pihenőnapok, a szombatok maradtak. Mégis emlékezetes ez a hónap a zsidó hagyományban. Hesván 12-én … Tovább »
A Mózes öt könyvében művi vetélésre való utalást nem találtunk.
Egy helyen szól a beleset folytán bekövetkezett vetélésről: „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot … Tovább »
Zeev Barth az Allgemeine Jüdische Wochenzeitung című németországi hetilapban ismerteti annak a széles körű felmérésnek néhány eredményét, amelyet a Council of Jewish Federations nevű zsidó csúcsszerv végzett az Egyesült Államokban.
Az 1980-ban lezajlott legutóbbi hasonló felmérés … Tovább »
Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity … Tovább »
Jeles izraeli festőművésznő mutatkozott be a Chagall Galériában. Mocháry Kondor Judit képei egy távoli misztikus világba kalauzolnak. A zsidó diaszpóra térben és időben legtávolabbi régiója a falassáké, az etióp zsidóké, akik mintha több ezer éves múltból bukkannának elő. … Tovább »
Aki a nyáron ellátogatott a Műgyűjtők Galériájába, elgondolkodhatott művek és művészek sorsán. Az egykor nyomorgó „éhenkórász” Scheiber Hugó képeit ma másfél millióra árazzák. A művész, aki a 10-es, 20-as években Herwalth Walden galériájában állított ki, magányban, … Tovább »
(1908-1944)
Szeptember 8-án zárult Schnitzler János emlékkiállítása, mint az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményének második megmutatkozása az Óbudai Társaskör Galériában.
Schnitzler János (1908-1944) életéről alig tudunk többet, mint amit a Művészeti Lexikon … Tovább »
Üres lappal kezdjük életünket, de mire hasznossal tölthetnénk meg, mások telefirkálják.
A legtöbb embert nem a terhek súlya, hanem a terhek tudata roppantja össze.
A jellem szálfa, melyen ha túl sok az ág, a lombozat meghajlik.
Nem mindig a nemes veret az érték – agyagkorsóban … Tovább »
Karinthy Ferenc: Staféta
»Van ma antiszemitizmus, én azonban úgy mondanám: természetesen ma is van antiszemitizmus. Vannak olyan írók, akikről én is tudom, szívük mélyén nem szeretik a zsidókat, történtek botrányos esetek is, de nyilvánosan ez még a sokat emlegetett írószövetségi … Tovább »
A három világkultúra bölcsője, a „béke alapja” – ennyit tesz Jeruzsálem magyarul – ihlető erővel bír mindazokra, akik fényképezőgépet nem csupán turistaútjaikon akasztanak vállukra, de az kenyérkereső eszközük, még inkább művészetükhöz szükséges kellék. Ha az illető netán … Tovább »
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
(ÚJ SOROZAT, 1.)
„Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején.
Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro … Tovább »
Orbán Ferenc útikönyve
Panoráma, Budapest, 1991.
Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »
Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
A Holocaust eseményei a mai Románia területén mindmáig kevéssé kerültek a nyilvánosság elé. A legfontosabb forrásmunka Matias Carp dokumentumokat tartalmazó három kötetes műve, a Cartea neagra (Fekete könyv), mely 1946 és 1948 között jelent meg. Ugyanakkor az észak-erdélyi eseményekről … Tovább »