Kenedi Ervin Miklós aforizmáiból és paradoxonjaiból
Üres lappal kezdjük életünket, de mire hasznossal tölthetnénk meg, mások telefirkálják.
A legtöbb embert nem a terhek súlya, hanem a terhek tudata roppantja össze.
A jellem szálfa, melyen ha túl sok az ág, a lombozat meghajlik.
Nem mindig a nemes veret az érték – agyagkorsóban a leghidegebb a víz!
Fél évszázad után jutunk el oda, hogy kevesebb kérdésre több választ kapunk.
A fájdalom repedéseibe könnyebben hatol be a gonosz szándék.
Ha egy ház udvarán illatozó rózsabokor áll, s közelében trágyarakás, nem kétséges, miről fog több szó esni. Átlapozza a könyvben az unalmas oldalakat. Ne házasodjék!
Az ész olyan korsó, minél többet töltünk bele, annál kevésbé csordul ki.
A törvénytáblák szilánkjaival halálra lehet sebezni a törvénytisztelőket.
Ha jól akar lakni, időnként a bölcsnek is ostobának kell látszania.
Jó író úgy teszi fel a rébuszait, hogy valamennyi olvasója megoldást találjon rájuk.
A senki azért választ ellenséget, hogy észrevegyék.
Az alkohol hibásan kézbesített küldemény. A gyomorba címezik, s az agyba jut.
A valódi teljesítmény sohasem liheg.
Van szerelem első pillantásra? Igen, ha az adott pillanatban behunyjuk a szemünket.
Címkék:1991-10