Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok

Zeev Barth az Allgemeine Jüdische Wochenzeitung című németországi hetilapban ismerteti annak a széles körű felmérésnek néhány eredményét, amelyet a Council of Jewish Federations nevű zsidó csúcsszerv végzett az Egyesült Államokban.

Az 1980-ban lezajlott legutóbbi hasonló felmérés óta 5,2 millióról 5,5 millióra nőtt a magukat zsidó vallásúnak mondó amerikaiak száma. Rajtuk kívül hatszázezer olyan, zsidónak született vagy zsidóként nevelkedett ember is él Amerikában, aki jelenleg más vallást követ ugyan, mégis zsidónak tekinti magát. A legutóbbi húsz év alatt az Egyesült Államokban 5,4 millióról 6,1 millióra emelkedett azok száma, akik születésüknél fogva, áttérés folytán vagy etnikai odatartozás alapján zsidónak vallják magukat.

Az amerikai zsidók 28 százaléka egyedülálló személy. Izraelt az amerikai zsidók 27 százaléka már legalább egyszer meglátogatta. 1990-ben az amerikai zsidó háztartások 77 százaléka adakozott jótékony célokra, 50 százaléka speciálisan zsidó célokra.

Különösen érdekes az a tanulmány, mely 425 amerikai zsidó reform-hitközség viszonyairól készült. Kitűnik belőle, hogy ismét teret hódít számos olyan hagyomány és szokás, amelyet a reformmozgalom korábban elhagyott. A megkérdezett reform-hitközségek 59%-ában kipát adnak az istentiszteleten jelen lévő férfiaknak. A péntek esti istentiszteleteken valamennyi reform-zsinagógában meggyújtják a sábbát-gyertyát. A reform-hitközségek tagjainak több mint húsz százaléka elvárja a hitközségi elöljáróktól, hogy azt istentiszteleteken való rendszeres jelenléten túl a zsidósággal kapcsolatos ismeretekről tanfolyamokat végezzenek el.

Sanford Seltzer rabbi, aki ezt az utóbb említett felmérést a reformhitközségek csúcsszerve, a Union of American Hebrew Congregations és az ennek kebelében működő Central Conference of American Rabbis megbízásából elvégezte, az adatokból nem az ortodoxiához való visszatérés tendenciáját olvassa ki, hanem úgy véle, inkább „a szellemiség egy új dimenzióját” keresik az emberek, amelyben nagyobb megbecsülést kapnak a hagyományos szertartások és külsőségek.

A konzervatív amerikai zsidóság körében működő nőszövetség egy tanulmányáról is szól röviden Z. Barth. Eszerint a konzervatív irányzatú hitközségekben a nőket mind nagyobb arányban számítják be a minjánba és szólítják ki a Tórához. A megkérdezett 706 konzervatív irányzatú hit- községekben a nőket mind nagyobb arányban számítják be a minjánba és szólítják ki a Tórához. A megkérdezett 706 konzervatív hitközség 68 százalékában veszik figyelembe a nők jelenlétét, ha a minján megléte a kérdés. Három éve még 61 százalék volt ez az arány. E zsinagógák 66 százalékában hívják ki a Tórához a nőket is; 1987-ben csak 61 százalékukban történt így. További 7 százalékukban csak különleges alkalmakkor, például bármicva alkalmával járulhatnak nők a Tóra elé.

A konzervatív nőszövetség szerint még a leginkább hagyománytisztelő hitközségekben is kirajzolódik a tendencia a nők teljes egyenjogúsítására a rituálé terén.