Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.

“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »

A centenáriumról a Holokauszt Emlékközpont-ban emlékeznek meg – tette közzé a hírt a Páva utcai zsinagóga közösségének vallási vezetője: Radvánszki Péter rabbi.

Január 23. kedd 10 óra – Mozaikok a budapesti (pest-budai) zsidóság történetéből (előadó: Schweitzer Gábor, … Tovább »

Az egykor romjaiban is varázslatos, immár megújult Rumbach utcai zsinagóga visszanyerte szakrális funkcióját és az utcafronti épülettel együtt multifunkciós közösségi térként is kitárta kapuit.

Ami az eredeti állapotból megmaradt, autentikusan renoválták, megőrizve az Otto … Tovább »

Zsidók a békeidők fürdőéletében

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé. 

Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon

Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az új képviselőház tagjai közül 12 tar­tozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neu­mann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »

I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban

A keresztények és meg nem keresz­teltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekin­tése ősi elv a katolikus Egyházban. Mi­előtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »

Magén István: A mappa
Ambrus Katalin: A könyvkiadók szeszélyeitől ments meg Uram minket!
sz. é.: A király meztelen – – a riporter zsidó
Babits Antal: Klezmerek
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Sásdi Sándor: Vándorok
Zsidó elhivatottság: Zsidók … Tovább »

Olvasóink írják
Fókuszban a Makkábi-szekció
(gervai): „A holocaustban a személyes történeteket akarjuk megmutatni”
Virág Teréz dokumentumfilmje: Szilárd Gyula mondja
Az apáca mártír
Miskolczy Ambrus: Az elmaradt romániai emancipációról egy könyv ürügyén
K. Zs.: Az antiszemitizmus … Tovább »

Rossitól Kodályig

A Filharmónia igen szellemes bérleti koncertsorozatának estéin a különböző hitfelekezetek liturgiájához kötődő dallamok hangzanak el, a zeneirodalom számos műfajában. Ennek a sorozatnak a keretében ment végbe a Héber liturgikus dallamok című szép hangverseny … Tovább »

Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)