Nézz vissza haraggal?
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az új képviselőház tagjai közül 12 tartozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neumann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár (új); Weisz Berthold (új); Wolfner Tivadar (új); dr. Bartha Ödön (új) a Kossuth-párthoz és dr. Visontai Soma az Ugron-párthoz tartozik. A régi képviselőháznak 9 zsidó hitű tagja volt, kik közül dr. Jelinek Arthur és dr. Mandel Pál kimaradtak.
ÚJ KELET, 1921. december 13.
Az arab intelligencia a pánszemita mozgalomért
…Khayatt Wadih, egy budapesten tanuló arab diák levelet írt a Zsidó Szemlének. Ez a válasz élesen világít bele az arab intelligencia gondolkodásába.
…véleményem az, hogy a cionizmus megvalósításának programja nem tűrhet csendes természetű eszközöket… A Palesztinái csendes, de szívós terjeszkedési munka… az ottani araboknak minden térről való kiszorítását jelentené, ami semmi esetre sem vezethetne békéhez… Azonban van egy megoldás… Az arabság most magának követeli a mohamedánizmus képviseletét, de azt a faj szupremáciájával párosítja.
A megoldás fonala: a pánszemitizmus!
A két robogó vonat össze van kapcsolva, száguldhat együtt. Ezen az alapon az arabok szívesen látnák a zsidóságot nemcsak Palesztinában, de mindenhol, hisz ez a pánszemitizmus megerősödését jelentené. De a zsidóságra nézve is előnyös ez a megoldás. A cionizmus nem képviseli az egész zsidóságot, vannak, kik távol tartják magukat tőle, de a pánszemita eszmék elől ki nem térhetnek akkor, mikor a beteg Európában az antiszemitizmus szele fújdogál. A zsidóságnak is előnyös egy hatalmas szemita államalakulat, nem teheti ellenségévé a pánszemitizmust éppen az a szemita ág, amely a legtöbbet szenvedett az antiszemitizmustól. Ellenkező esetben a zsidóság felőrlődik a pánszemitizmus és az antiszemitizmus malomkövei között. Ha a zsidóság nem akar a pánszemitizmushoz csatlakozni, úgy meg fognak ismétlődni a jaffai és a legifjabb jeruzsálemi esetek s végeredményben a zsidóság kénytelen lesz otthagyni újonnan megszállt ősi fészkét s visszavitorlázni hontalan hazájába: szerteszét a világba.
Egység, 1946. december 25.
Dascalu képviselőnk nagyhatású beszéde a felirati vita során
KÉPVISELŐ HÖLGYEK ÉS URAK! Románia zsidósága történelmileg ősrégi településű, amit az antiszemita politikusok rosszhiszeműen kétségbe vontak, de számos okmány igazol, amikor kimutatja a zsidók jelenlétét Románia területén, a legrégibb kortól kezdve, az újabb korszakban pedig a legtöbb esetben az ország fejedelmei hívták be őket az országba, hogy városokat alapítsanak és hogy a kereskedelmet fejlesszék. A zsidó lakosság tehát több száz éves történelem folyamán mutathat fel együttélést a román néppel.
A zsidóság részvétele a haladásért folytatott harcban
Románia egész újkori történelmében, a demokráciáért való első harci megnyilvánulásoktól kezdve, már a múlt század elejétől, a román nép mindenkor maga mellett találta a zsidóságot felszabadulásért vívott harcában.
1848 román forradalmárai között zsidók is voltak a szocialista munkásmozgalomban egész fennállása alatt pedig úgy legális, mint illegális korszakában, a fasisztaellenes mozgalomban, az ellenállási mozgalomban, a diktatúra bevezetése elleni és a megdöntéséért való politikai harcban a zsidók mindenkor együtt harcoltak a román nép legjobb fiaival…
Új Élet, 1971. december 1.
New York percről percre címmel Boldizsár Iván a „magyar irodalom utazó nagykövete” könyvet írt New Yorkról és az ottani emberekről. Könyve több, mint útleírás, rávilágít az amerikai életforma összetett kérdéseke, nyíltan és kertelés nélkül beszél a fogyasztói társadalom gazdagságáról és ugyanakkor a New York-i nyomornegyedekről. Könyvének talán legérdekesebb része az, amiben az amerikai négerkérdésről és a Harlemben tett egynapos látogatásáról ír. Nem fekete-fehéren ismerteti a négerkérdés problémáit, és amikor könyvéről a legnagyobb elragadtatás hangján írunk, mégis két megállapításával nem tudunk egyetérteni. Boldizsár Iván megírja, hogy az egyik egyetemen előadást tartott és ebben arról is szólott, hogy a fasizmus alatt a magyar irodalom egyetlen tagja sem állt a németek mellé. Sajnos, a valóság nem ez, mert Boldizsár Iván is és mi is tudjuk, hogy voltak írástudók, akik elárulták a humánumot.
Címkék:1996-12