Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az új képviselőház tagjai közül 12 tar­tozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neu­mann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár (új); Weisz Berthold (új); Wolfner Tivadar (új); dr. Bartha Ödön (új) a Kossuth-párthoz és dr. Visontai So­ma az Ugron-párthoz tartozik. A régi kép­viselőháznak 9 zsidó hitű tagja volt, kik közül dr. Jelinek Arthur és dr. Mandel Pál kimaradtak.

ÚJ KELET, 1921. december 13.

Az arab intelligencia a pánszemita mozgalomért

…Khayatt Wadih, egy budapesten ta­nuló arab diák levelet írt a Zsidó Szem­lének. Ez a válasz élesen világít bele az arab intelligencia gondolkodásába.

…véleményem az, hogy a cionizmus megvalósításának programja nem tűr­het csendes természetű eszközöket… A Palesztinái csendes, de szívós terjesz­kedési munka… az ottani araboknak minden térről való kiszorítását jelente­né, ami semmi esetre sem vezethetne békéhez… Azonban van egy megol­dás… Az arabság most magának köve­teli a mohamedánizmus képviseletét, de azt a faj szupremáciájával párosítja.

A megoldás fonala: a pánszemitizmus!

A két robogó vonat össze van kap­csolva, száguldhat együtt. Ezen az ala­pon az arabok szívesen látnák a zsidó­ságot nemcsak Palesztinában, de min­denhol, hisz ez a pánszemitizmus meg­erősödését jelentené. De a zsidóságra nézve is előnyös ez a megoldás. A cio­nizmus nem képviseli az egész zsidósá­got, vannak, kik távol tartják magukat tőle, de a pánszemita eszmék elől ki nem térhetnek akkor, mikor a beteg Európában az antiszemitizmus szele fújdogál. A zsidóságnak is előnyös egy hatalmas szemita államalakulat, nem teheti ellenségévé a pánszemitizmust éppen az a szemita ág, amely a legtöb­bet szenvedett az antiszemitizmustól. Ellenkező esetben a zsidóság felőrlődik a pánszemitizmus és az antiszemitiz­mus malomkövei között. Ha a zsidóság nem akar a pánszemitizmushoz csatla­kozni, úgy meg fognak ismétlődni a jaffai és a legifjabb jeruzsálemi esetek s végeredményben a zsidóság kénytelen lesz otthagyni újonnan megszállt ősi fészkét s visszavitorlázni hontalan ha­zájába: szerteszét a világba.

Egység, 1946. december 25.

Dascalu képviselőnk nagyhatású beszéde a felirati vita során

KÉPVISELŐ HÖLGYEK ÉS URAK! Románia zsidósága történelmileg ősrégi településű, amit az antiszemita politikusok rosszhiszeműen kétségbe vontak, de számos okmány igazol, amikor kimutatja a zsidók jelenlétét Románia területén, a legrégibb kortól kezdve, az újabb korszakban pedig a legtöbb esetben az ország fejedelmei hívták be őket az országba, hogy váro­sokat alapítsanak és hogy a kereske­delmet fejlesszék. A zsidó lakosság te­hát több száz éves történelem folya­mán mutathat fel együttélést a román néppel.

A zsidóság részvétele a haladásért folytatott harcban

Románia egész újkori történelmé­ben, a demokráciáért való első harci megnyilvánulásoktól kezdve, már a múlt század elejétől, a román nép min­denkor maga mellett találta a zsidósá­got felszabadulásért vívott harcában.

1848 román forradalmárai között zsi­dók is voltak a szocialista munkásmoz­galomban egész fennállása alatt pedig úgy legális, mint illegális korszakában, a fasisztaellenes mozgalomban, az ellen­állási mozgalomban, a diktatúra beveze­tése elleni és a megdöntéséért való poli­tikai harcban a zsidók mindenkor együtt harcoltak a román nép legjobb fiaival…

Új Élet, 1971. december 1.

New York percről percre címmel Bol­dizsár Iván a „magyar irodalom utazó nagykövete” könyvet írt New Yorkról és az ottani emberekről. Könyve több, mint útleírás, rávilágít az amerikai életforma összetett kérdéseke, nyíltan és kertelés nélkül beszél a fogyasztói társadalom gaz­dagságáról és ugyanakkor a New York-i nyomornegyedekről. Könyvének talán le­gérdekesebb része az, amiben az ameri­kai négerkérdésről és a Harlemben tett egynapos látogatásáról ír. Nem fekete-fe­héren ismerteti a négerkérdés problémáit, és amikor könyvéről a legnagyobb elra­gadtatás hangján írunk, mégis két megáll­apításával nem tudunk egyetérteni. Boldi­zsár Iván megírja, hogy az egyik egyete­men előadást tartott és ebben arról is szó­lott, hogy a fasizmus alatt a magyar iroda­lom egyetlen tagja sem állt a németek mellé. Sajnos, a valóság nem ez, mert Bol­dizsár Iván is és mi is tudjuk, hogy voltak írástudók, akik elárulták a humánumot.

Címkék:1996-12

[popup][/popup]