Bibliográfia

Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)

KÖNYVEK:

APPELFELD, Aharon
Badenheim, 1939. – Cili. Két regény.
Bp. 1989. Európa, 232 l.
Az izraeli szerző két kisregénye az osztrák zsidóság és ezen belül egy fiatal lány kálváriáját írja le a holocaust idején.

BÁCSKAI Vera
A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten.
Bp. Magvető. 1989. 230 l.
A szerző azt mutatja be, hogy hogyan születik meg a magyar kapitalizmus. Azokat a rétegeket és családokat kíséri figyelemmel, amelyek vállalkozói tevékenységet folytatnak. Foglalkozik a zsidó vállalkozói típusú nagykereskedőkkel, az egyes családok pl. a Bocovitz, a Wodiáner, a Goldberger családok gazdálkodási stratégiáival, fejlődésükkel és tevékenységükkel.

GOSZTONYI Péter
Háború van, háború!
Bp. Népszava, 1989. 179 l.
A neves történésznek, akinek elsődleges témája Magyarország története a második világháborúban, már megjelent egy kötete „Légiveszély, Budapest” címen. E mostani kötet a szovjet fél forrásai alapján foglalkozik az ország szerepével, a kiugrási kísérlet, a fegyverszüneti tárgyalások stb. eseményeivel. Ezekbe a témákba ágyazva tárgyalja a szerző a magyar zsidóság sorsát, helyzetét, a velük kapcsolatos intézkedéseket, alkukat stb.

JÁOZ-KESZT, Itamar
Versei.
Bp. Európa–Új Pegazus, 1989. 64 l.
Az 1934-ben Készt Péterként Magyarországon született izraeli költő verseiből ad válogatást a kötet.

KENDE Péter
Röpirat a zsidókérdésről.
Bp. Magvető, 1989. 267 l.
A szerző esszé jellegű felfogásban felrajzolja az elmúlt évtizedek ,,zsidókérdés-kezelésének” és antiszemitizmusának lázgörbéjét és tisztázza annak okait is, hogy miért éltek tovább és hogyan módosultak az előítéletek, a fel nem oldott görcsök, a kimondatlan újabb traumák. Gyógymódként az egyenes beszédet, a vitát, a megértést és türelmet, tehát a demokratikus közéletet ajánlja.

Magyarországi zsinagógák.
Főszerk. Gerő László.
Bp. Műszaki Kk., 263 l.
A csodálatosan szép kiállítású, remek fényképekkel illusztrált kötet az első lépések egyike, amely a zsinagógákkal, mint hazai építészetünk jellegzetes csoportjával foglalkozik. A zsinagógák sorsával együtt a magyar zsidóság sorsa is megelevenedik a kötetben.

MORANTE, Elsa
A történelem. Regény. Ford. Zsámboky Zoltán.
Bp. Európa, 1989. 765 l.
Az olasz írónő regénye egy félzsidó, háborús félzsidó, törvényen kívüli gyermek történetének krónikája és egyben széles körű tabló Olaszország történetéről a huszadik században.

ROTH, Joseph
Jób. Egy egyszerű ember regénye. Ford. Kertész Imre
Bp. Európa. 1989. 220 l.
Emelkedett stílusú bibliai parafrázis egy, a századelőn Galíciában élő, sok- gyermekes vallásos zsidó sorsáról, aki , gyermekei halála miatt megtagadja hitét, de egyik fia meggyógyulása és híres karmesterré válása után megbékél a sorssal, mert íme történnek még csodák.

ROTH, Joseph
Zsidók vándorúton. Ford. Szaszovszky József.
Bp. Makkabi, 1989. 92 l.
A mű hiteles tanúvallomás, dokumentumértékű munka a Monarchiában élő keleti zsidóságról, s egyben arról a Közép-Kelet-Európáról is, amely korlátok közé szorította az emberi szabadságot, de az emberi álmokat megtörni nem tudta.

SCHÖNER Alfréd
A Dohány utcai zsinagóga.
Bp. MIOK Kulturális Központ, 1989. 165 l.
A templom története, stílusa, jelenlegi állapota és a renoválás problémái.

URIS, Leon
Exodus. Regény. Ford. Békés András.
Bp. Fabula K., 1989. 515 l.
A világhírű író egyik legmegrázóbb és leghíresebb könyve a holocaust rémségeiből szabadult szereplők sorsán keresztül mutatja be Izrael Állam születését, a zsidók harcát államuk fennmaradásáért. A könyv lebilincselően izgalmas és felemelő.

ÚJ FOLYÓIRAT:
Múlt és jövő. Zsidó kulturális folyóirat. Főszerk. Kőbányai János
A tavaly próbaszámként megjelenő kötet után, most megjelent a magyar zsidóság már régebben is létezett és megszűnt kulturális folyóirata, amely negyedévenként jelenik meg igen széles és igényes tematikával és a mostani számban megjelent féléves tematikus bibliográfiával.

HETILAP- ÉS FOLYÓIRATCIKKEK:
ARADI Péter
Az a feladatom, hogy megtestesítsem a történelmet. Beszélgetés Claude Lanzmannal, a Soah című film rendezőjével. Kritika, 1989. 10. sz., 20–21. l.
A rendező filmjei általában a zsidósággal foglalkoznak. Ez a filmje pedig egészen különleges, mivel az áldozatokon kívül a vétkeseket beszélteti és viszi filmre, a deportáltak közül pedig a különleges kommandó életben maradt tagjaival foglalkozik. A rendező beszél az elkészítés nehézségeiről.

BANKI Géza
Wallenberg és a glasznoszty.
Ország-világ, 1989. 46. sz. 9. l.
A Wallenberg Társaság hivatalos szovjet meghívást kapott. A cikk ebből az alkalomból foglalkozik a Wallenberg sorsáról szóló feltevésekkel és dokumentumokkal, amelyeket Gromiko haláláig nem lehetett közreadni.

Befogadja-e Amerika a szovjet zsidókat?
Reform, 1989. 47. sz. 8–9. l.
Az antiszemitizmus növekedése a Szovjetunióban és a zsidók tömeges kivándorlási igényei. Ezzel szemben Amerika kvótákat határoz meg a befogadásra, Izrael mint lehetséges bevándorlási célország és az ezzel kapcsolatos problémák.

BIHARI Tamás
Wallenberg-variációk.
Világ, 1989. 18. sz. 25–26. l.
Beszélgetés két olyan magyar lágerlakóval, akik a Szovjetunióban látták, vagy látni vélték 1947-ben és 1949-ben Wallenberget.

BOR AMBRUS
A harmadik arc.
Élet és Irodalom, 1989. 47. sz. 14. l.
Rövid portrék családi háttérrel egy fiatalemberről, aki 1944-ben katonatisztként sok zsidót mentett meg, keresve az igazi arcot.

BOZÓKI András
Szétszóratás után. A legutóbbi vérvád 1961-ben volt Mátészalkán.
Világ, 1989. 10. sz. 20–21. l.
Beszélgetés Raj Tamás rabbival az antiszemitizmus erősödéséről Magyarországon és a zsidóság vállalásának problémáiról.

BRAÚN Róbert–ZOLNAY János
Mégsem hagyják beszélni. A Wallenberg Egyesület interjúja Kutrucz Gizellával.
Kapu, 1989. 11. sz. 17–80. l.
Két riporter beszélgetése Kutrucz Gizellával, egy nyilas háborús bűnös utáni nyomozásáról, amelyről Ember Judit egy máig dobozban maradó filmet készített, s amelynek kapcsán fő pártemberek és belügyi vezetők titokzatos viselkedése tárul fel.

BUBER Martin
Találkozás. (Önéletrajzi részletek.) Ford. Gáspár Csaba László.
Liget, 1989. 3. sz. 108–113. l.
Részletek az ismert zsidó filozófus szerző „Begegnung” című művéből.

BUKTA Zsuzsa
Vendégünk: Itamar Jaoz-Keszt.
Élet és Irodalom, 1989. 48. sz. 7. l.
Interjú egy Magyarországon született izraeli költővel, akinek verseskötete most jelent meg abból az alkalomból, hogy mint az itt rendezett holocaust-konferencia egyik előadója Magyarországon tartózkodik. A költő elmondja, hogy költészete a vészkorszakot gyermekként átéltek szemszögéből foglalkozik e témával, és tudatosan lett héber nyelvű költő.

CSILLAG István
Izraeli alaposság.
HVG, 1989. 33. sz. 67. l.
A Bank Leumi nevű legnagyobb izraeli bankban elhelyezett befektetési alapok kezeléséről.

DÁNOS Miklós
Import szegfű.
Élet és Irodalom, 1989. 43. sz. 12. l.
A szerző elmélkedései a hannoveri katonai temetőnél: a világháború kitörésének évfordulója alkalmából németek viszik a ,,friss izraeli szegfűt” az övéik jelképes sírjaira; elgondolkozik azon, hogy az övéinek, de sokakéinak Izraelből nem jutott még jelképes sír sem. Ugyanakkor eszébe jut a Biblia szava: ,,És virágok nyílnak a világra nézve Judea földjén Isten akaratából”.

DOMAN István
A „jövőért” emlékeztek.
Kritika, 1989. 10. sz. 18–19. l.
Beszámoló a holocaust-kutatók Oxfordban tartott első világkonferenciájáról, amelyet hatalmas érdeklődés kísért Angliában és az egész világon. Ennek célja volt az események elemzése, az okok széles körű feltárása, hogy a jövőben ez ne ismétlődhessen meg. A beszámoló kiemeli Elie Wiesel szerepét és jelentőségét a konferenciával kapcsolatban, amelyet a Pergamon Press magyar származású tulajdonosa, Robert Maxwell finanszírozott.

ERÉNYI Tibor
Jászi Oszkár 1918–1919-ben.
Világosság, 1989. 11 sz. 801–809. l.
A szerző elemzi Jászi felfogását Magyarország, a forradalom, a Tanácsköztársaság kérdéseiről és a zsidóság egyes rétegeinek és tagjainak ezekkel kapcsolatos szerepéről.

Feketelistán. Arabokkal vagy izraeliekkel kereskedjünk?
Világ. 1989. 12. sz. 30–31. l.
Arab bojkottlisták és fokozataik és az egyes arab országok szerepe a bojkottban. Magyarország és a magyar vállalatok kilátásai a helyreállított diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok után.

GECSE Géza
A zsidó tradíciók szétzúzása. Beszélgetés Mihail Cslenovval.
Új Tükör, 1989. 39. sz. 19. l.
A Szovjetunióban létrejött Zsidó Kulturális Szövetség elnökének véleménye a szovjet zsidóságról; helyzetükről, a kivándorlás üteméről, számukról a Szovjetunióban, a Sztálin alatti hivatalos antiszemitizmusról, a szovjethatalom és a zsidók viszonyáról, valamint a Pamjaty nevű orosz nacionalista szervezet nézeteiről.

IGLÓDI Csaba
Joint-ügyek.
Világ, 1989. 10. sz. 15. l.
A Joint-ellenesség okainak és történetének rövid leírása abból az alkalomból, hogy a kelet-európai országok közül először Budapesten nyitotta meg újból irodáját ez az amerikai zsidó segélyszervezet.

IGNATIEFF, Mihael
A bécsi zsidók tündöklése és bukása. Ford. Gáthy Vera.
Világosság, 1989. 8–9. sz. 715–720. l.
Elemzés az osztrák és magyar zsidóság anyagi és szellemi felíveléséről és a zsidóság szerepéről az 1800-as években és a századelőn. A szerző vizsgálja a zsidók és nem zsidók viszonyát az országban és összehasonlítja azt a németországi szereppel.

KAISINGER Rita
Gustav Mahler emléke(k) Budapesten. Katalógus helyett.
Muzsika, 1989. 11. sz. 25–31. l.
Gustav Mahler 28 évesen lett az operaház igazgatója. Erről a ténykedéséről és a róla szóló emlékekből nyílt kiállítás az előcsarnokban a jubileumi koncert alkalmából. Ebből a nagyon jól megrendezett kiállításból látszik az itt végzett óriási munkája, és azok a támadások is, amelyek elsősorban zsidósága miatt érték az akkori antiszemita lapok és társadalmi csoportok részéről, s amelyek hatására végül is távozott.

KOMORNIK Vera–KŐRÖS László
Te vagy az ország. Kettős riport.
Képes 7, 1989. 48. sz. 28–31. l.
Két riporter, közös riportban, de egymástól függetlenül, párhuzamosan írja meg háromhetes izraeli tartózkodása élményeit.

KONTRA Ferenc
Leszakadt, mint a vízcsepp.
Híd, 1989. 5. sz. 581–589. 1.
Tanulmány Radnóti Miklósról a „Napló” kiadása alkalmából, elemezve a költő ,,zsidóságát” mint „életproblémáját”.

LAKATOS László
Harc a kolostorért.
Kapu, 1989. 10. sz. 31. l.
Az auschwitzi karmelita kolostorral és Glemp bíboros beszédével kapcsolatban történtek és reagálások.

LENGYEL György
A két világháború közötti magyar gazdasági elit összetételének egyes kérdéseiről.
Társadalomkutatás, 1989. 1. sz. 97–105. l.
A cikk mintavételen alapuló vizsgálótok eredményeinek statisztikai jellemzői alapján elemzi a zsidóság szerepét és részvételi arányát a magyar gazdasági élet egyes korszakaiban, számbeli alakulását és az egyes korszakok alatt történt átalakulásokat.

LEVENDEL László
A túlélő.
Liget, 1989. 2. sz. 30–39. sz.
A novella egy, a bori haláltábort túlélt orvos visszaemlékezése egy filmkészítés kapcsán.

MAROSI Ildikó
A leletmentés menetrendje. Beszélgetés egy romániai könyvről.
Élet és Irodalom, 1989. 46. sz. 7. l.
Megjelent a „Források és vallomások a romániai zsidóság történetéhez” című kiadvány második kötete a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége kiadásában. Ezt Spielmann Mihály (akit szépírói munkássága kapcsán Sebestyén Mihályként ismer a közönség), a marosvásárhelyi megyei könyvtár Teleki–Bolyai részlegének főkönyvtárosa állította össze. Ez 1700-ig tartalmazza a dokumentumokat. Az interjú szól a mű létrejöttének okairól, körülményeiről, a szellemi hagyaték szegényességéről, ennek okairól, a dokumentumokról, az átfogó történeti munkák hiányáról stb.

PELLE János
Miklós-nap előtt.
Élet és Irodalom, 1989. 46. sz. 12. l.
A szerző aggodalommal figyeli a múlt soviniszta, antiszemita alakjai közül némelyek – mint a rádió régi elnökigazgatója. Kozma Miklós – ünneplését és esetleg példaképpé emelését.

Pénzt vagy orgonát?!
Vendégünk: Schőner Alfréd főrabbi.
Képes 7, 1989. 41. sz. 21–23. l.
A „Képes 7 sajtópáholya” rovatban beszélgetés a főrabbival a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételéről, a zsidó identitászavarokról, a Dohány utcai zsinagóga állapotáról, az egyházak vezetőinek helyzetéről a parlamentben, az Országos Rabbiképző Intézetről és a Radnóti Gimnáziumról.

RÉTI Ervin
Izrael és a magyar–izraeli kapcsolatok négy évtizede.
Külpolitika, 1989. 3. sz. 120–138. l.
Történeti-politikai elemzés.

RÓZSA T. Endre
A küzdelem célja Auschwitz emlékének zsidótlanítása.
Kapu, 1989. 10. sz. 31–32. l.
A szerző felveti az auschwitzi események és Glemp bíboros beszéde közelebbi és távolabbi céljaival kapcsolatos néhány feltevését és fontosnak tartja, hogy a történteket hazánkban sem fogadta rokonszenv.

SESZTOV, Lev
Martin Buber. Ford. Patkós Éva.
Liget, 1989. 3. sz. 101–108. l.
A nagy zsidó gondolkodó filozófiájának és műveinek elemzése egy Párizsban megjelenő orosz nyelvű folyóiratban.

ŠIMEČKA, Milan
A bizonytalanság eredetéről. Ford. Darányi Sándor.
Liget, 1989. 3. sz. 32–38. l.
A nem zsidó, csehszlovák szerző a csehszlovákiai zsidóság sorsával foglalkozik és azzal a folyamattal, ahogyan rájött, hogy ezt a problémát 1945 után hogyan söpörték a szőnyeg alá. Érzékelteti, hogy mit is jelentett és jelent még ma is zsidónak lenni ebben az országban, a csehek és szlovákok ártatlanságtudatával, az antiszemitizmus újabb erősödésével. Következtetése ez: „bebizonyosodott, hogy a totalitárius ideológia bármilyen irányzata bekebelezi végül az antiszemitizmus irányzatait is”.

STARK Tamás
A magyar zsidóság vesztesége.
História, 1989. 1–2. sz. 54–56. l.
A cikk a szerző „Magyarország veszteségei a világháborúban” címen kiadott munkájának egy része. Ez a magyar zsidóságnak a háború alatti, munkaszolgálat, gettó, nyilas terror, lágerekbe hurcolás következtében elszenvedett veszteségeiről szóló adatokat tartalmazza, nemcsak a Trianon utáni Magyarország, hanem Románia, Szlovákia és Horvátország területeit is beleszámítva.

STERN Samu
Versenyfutás az idővel. A Zsidó Tanács a német megszállás és a nyilas uralom idején.
Kortárs, 1989. 11. sz. 115–124. l.
Az 1944-ben működő Zsidó Tanács elnökének rövid visszaemlékezése az eseményekre, a tanács működésére, feladataira, a különböző segítő vagy segíteni akaró egyénekkel és szervezetekkel való, eddig titokban maradt együttműködésre, Horthy kormányzóval való tanácskozásokra stb. Rámutat a tanács tagjainak áldozatos és nem kis kockázatokkal járó munkájára.

SZITA Szabolcs
A sárvári internálótábor 1944. évi történetéhez.
Vasi Szemle, 1989. 4. sz. 563–569. l.
A túlnyomórészt zsidókból álló internálótábor történetének rövid leírása. Statisztikai adatok a tábor lakóiról, a deportálásokról.

SZŐNYEI Tamás
A pusztulás fokozatai. A zsinagógák siralmas sorsa miatt nem lehet csak a fasisztákat és a háborút okolni.
Világ. 1989. 5. sz. 44–45. l.
A magyarországi zsinagógák állapotának, sorsának, felhasználásának adatai, a pusztulás felmérése és okainak kutatása. Az épületek tönkremenése nagy részben a háború utáni „békeévekben” történt. Egyes zsinagógák átalakítása, eladása stb., Schőner Alfréd főrabbi tájékoztatása a kérdésről.

TÖRÖK Endre
Az ember mint küldetés. Martin Buber és Lev Sesztov.
Liget, 1989. 3. sz. 99–100. l.
A két filozófus kapcsolatának és nézeteinek elemzése az Isten és ember közti párbeszéd lehetőségéről.

B. TURÁN Róbert
Másképp.
Igen, 1989. VII. 5.
A zsidólét értelméről szóló írói esszé.

VAJDA Mihály
Ki a zsidó Közép-Európában?
Világosság, 1989. 8–9. sz. 648–655. l.
A zsidóság fogalmának meghatározásával kapcsolatos felfogások, gondolatok, Szekfű Gyula: “Három nemzedék” című könyvében leírtak elemzésével. Elmélkedés a zsidóság szerepéről ebben a térségben.

VÁRDY Péter
Identitásválságok – programok. (Széljegyzetek a népi-urbánus vitához.)
Magyar Filozófiai Szemle, 1989. 2–3. sz. 364–375. l.
Az „urbánus” irodalom jellege és helye a magyar irodalom áramlatai között. Az urbánus irodalom, mint a városi és zsidó identitás kifejezője; története, eredete, filozófiája. A „népi” írók és ellentétük az urbánusokkal.

WERFEL Franz
A káplán elbeszélése a visszaigazított keresztről.
Vigilia, 1989. 11. 843–851. l.
Novella egy osztrák papról, aki elkíséri az Anschluss utáni üldöztetés elöl Magyarországra menekülni akaró zsidókat, elkötelezetten vállalja sorsukat és emigrációba kényszerül.

ZALA Tamás
Ocsúdás „folyamközben”.
Hitel, 1989. 24. sz. 14–15. l.
A szerző a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létrejöttének okairól, tevékenységéről, a különböző szekciókban végzett munkáról és célokról ír, megállapítva, hogy a zsidó kultúra szerves része egyrészt a magyar, másrészt az európai kultúrának.

Összeállította: dr. Horváth Beáta