A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Csapody Tamás: Bori
munkaszolgálatosok – Fejezetek
a bori munkaszolgálat történetébõl.
Vince Kiadó, 2011, 647 oldal, 5495 Ft
Áldozatok és tettesek közös történetérõl írt könyvet Csapody Tamás. A jogász és szociológus végzettségű szerző hétévnyi kutatómunkával, … Tovább »

Lassan negyed évszázad telt el azóta, hogy felbukkant az éterben egy új hang, akit mindenki csak a magyar Brenda Lee-ként emlegetett…

Világszerte a Konstantinápolyi hölgy alkotójaként ismerik. Ez ugyanis a Cannes-ban debütált első nagyjátékfilmje, a Sziget a szárazföldön francia címe. Fekete báránynak tartja magát, aki mindig beverte a fejét a falakba. Elek Judit nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját. … Tovább »

Váratlan reakciókkal szembesült két ATV-s stáb is szombaton.
Az árvízi helyzetről készítettek vágóképeket a 11-es főúton Leányfalu és Tahitótfalu között a televízió munkatársai – adta hírül a televízió honlapja, amikor az út mellett várakozó 10-12 tűzoltó egyike odaszólt … Tovább »

Scheiber Sándor kora és köre címmel nyílt kiállítás Villányi András fényképeiből a Zsidó Múzeumban.

Egy marosvásárhelyi fotográfus visszaemlékezései

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

Százöt éves lenne Hajnal Anna

Huszadik századi traumáink

Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok – Fejezetek a bori munkaszolgálat történetébőlVince Kiadó, 2011. 647 oldal, 5495 Ft.

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Tavasszal a kormány módosította a közalapítványok irányítását. A
2004-ben megnyílt Holokauszt Dokumentációs Központ a közigazgatási és
igazságügyi minisztérium felügyelete alá került, amely új kuratóriumot
nevezett ki. E testület első ülésén azonnali hatállyal felmentette
Harsányi Lászlót, a Központ ügyvezető igazgatóját. 

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket.