Hol tartanak a Civil Alap projektek?

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

A legmagasabb támogatást – 70 millió forintot – az Erva Zrt. és az Erzsébetvárosi Önkormányzat kapta. Egy új múzeum, illetve „emléktér” létrehozását tervezik a VII., Csányi utca 5-ben. Ez a projekt tűnik a leginkább időigényesnek, ugyanis az egyemeletes – és műemlékvédelem alatt álló – épület jelenleg még életveszélyes állapotban van. Dombi Gábor újságíró, társadalomkutató, a projekt ötletgazdája azt mondja, a múzeumban az 1938-45 között Erzsébetvárosban élt zsidóság történetét lehet majd megismerni 450 négyzetméteren, korabeli bútorok, újságok, plakátok és lakásbelsők rekonstruálásával. Bemutatják majd a különböző társadalmi státuszú polgárok élettereit, be lesz rendezve egy rabbi-, egy munkás- és egy vállalkozócsalád lakása, valamint egy zsidó fehérneműs műhelye, de a kerület zsinagógáiról is lesz összefoglaló. Továbbá egy óvóhely, egy kávézó, egy előadóterem is helyet kap majd az emlékhelyen. A pályázaton nyert összegből a múzeumi jelleget alakítják ki, például megvásárolják a szükséges berendezéseket, kiállítási tárgyakat, az önkormányzat pedig a ház felújítására költ 458 milliót. A nehézséget eddig például az okozta, hogy kevés a tudományos forrás, és nehéz volt megtalálni a korabeli tárgyakat, berendezéseket. „Szívügyem a projekt, a családom hat generáció óta VII. kerületi lakos, tervezünk egy zsidó erzsébetvárosi klubot is filmvetítésekkel, beszélgetésekkel, ahol a fiatalok megismerhetik nagyszüleik, dédszüleik életét, emlékeit” – magyarázza Dombi, akinek nevéhez fűződik a tavaly megrendezett Klauzál téri gettókiállítás is. A felújításra hamarosan kiírják a közbeszerzést, utána az építkezés minimum 8 hónapot vesz majd igénybe. A kiállítási tárgyak egy része már összegyűlt. Ám az Erzsébetvárosi Zsidó Helytörténeti Tár megnyitására valószínűleg még éveket kell várni.

*

A Sense Kft. reklámokkal foglalkozó cég, amely 20 millió forintot nyert a memora.hu honlapra. Balázs Béla ötletgazda személyes indíttatásból már régóta létre akart hozni egy olyan internetes oldalt, amely tartalmazza a holokauszt történetének újszerű, interaktív bemutatását a fiatalok nyelvén, ahol egy helyen megtalálható minden hiteles információ úgy, hogy ahhoz bárki hozzátehesse saját élményét, történetét. „Mivel a holokauszt nem pusztán a magyar zsidóságot, hanem egész Magyarországot érintette, s vitte átmeneti pusztulásba, így fejlődő, haladó országunknak egyetemes célja, feladata a közös jövő építése” – olvasható a nyitóoldalon. „Ez egy folyamatosan frissülő, fejleszthető, komplex és hiánypótló oldal, amely nem csak a pályázat idején működik, hanem akár örökre” – mondja Balázs Béla, aki szerint a 2014 nyara óta látható honlapnak már több ezer látogatója volt. Több Facebookos és Youtube-os reklámkampányt is bonyolítottak, hogy a fiatalok rájuk találjanak. A hetven évvel ezelőtti események részletes bemutatásán, korabeli fotókon, videókon kívül egy interaktív térkép, valamint a jelenleg is zajló, holokauszt témájú programok is helyet kapnak a memora.hu oldalon, ahogyan könyvek, filmek, irodalmi művek listája is. Tervük, hogy a roma holokausztot is feldolgozzák a fiatalok nyelvén.

*

A Káva kulturális műhely 2013 tavaszán létrehozott egy különleges, gimnazistáknak szánt színházi sorozatot Az emlékezés drámái címmel, amely a holokausztot, a trianoni döntést, az ügynökügyet és a romák elleni gyilkosságsorozatot dolgozta fel. Ebből született Az emlékezés drámája című pályázat, amely 13 millió forintot nyert a Civil Alaptól. A Káva műhely vezetője, Takács Gábor elmondása szerint egy komplex színházi, drámapedagógiai, képzőművészeti projektet valósítottak meg öt középiskola összesen tíz osztályával. A végeredmény „a társadalmi emlékezet kereteinek újraalkotása lett, személyes (egyéni és közösségi) játékélményeken és alkotáson keresztül”. Azaz egy drámaóra, egy színházi-nevelési előadás (Kárpótlás című darab), majd egy képzőművészeti workshop után minden osztály egy saját holokauszt-alkotást, installációt készített. A projektet egy 50 perces filmben be is mutatták tavaly decemberben a MU Színházban, az elkészült alkotásokkal együtt. Részletek a www.emlekezesdramaja.hu oldalon.

*

A Hortobágy Kulturális Egyesület 14 millió forintból egy 52 epizódból álló filmsorozatot alkotott, mely néhány perces epizódokból áll. A rendező Kormos Gyula. Külön rész szól például a túlélőkről, a korabeli szervezetekről, a gyermekáldozatokról, Radnóti Miklósról, a cigányságról, a melegekről, a nácikról, illetve a katolikus egyház szerepéről. Tavaly nyáron leforgatták a filmet, leginkább hazai helyszíneken, de vágóképeket készítettek Auschwitzban is. Most a vágás és egyéb utómunka zajlik. Az epizódokat elvileg májustól adja majd az RTL Klub és a TV2 is.

*

A Múlt-kor kulturális alapítvány 9,5 millióból egy Múlt-kor különszámot hozott létre 2014 márciusában, Emlékezz! címmel. Az emlékszámot 3200 általános és középiskolába juttatták el. A 260 oldalas kiadvány különleges, személyes írásokat tartalmaz, a Páva utcai holokauszt emlékközpont közreműködésével. „Felkavaró és megható lett” – állítja Bartal Csaba főszerkesztő. Terveztek egy weboldalt és egy oktatási anyagot is, dvd-vel, könyvekkel, mobilalkalmazással, angol nyelvű kiadványokkal, de ahhoz a megítélt pályázati összeg többszörösére lett volna szükség.

*

A Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete (MUSZOE) 8 millió forintot kapott egy korabeli térkép fakszimile újrakiadására és 15 milliót olyan emléktáblákra, amelyet egykor zsidók lakta településeken állítanának ki az önkormányzatok épületében.

Eszerint, csak a mai Magyarország területén, mintegy 2100 településen kellene emléktáblát elhelyezni. A márványtáblát egy gyerekfej nagyságú kő egészíti ki, amin egy szám jelzi (latin és héber betűkkel), hogy hány zsidó lakott az adott településen.

Az újranyomtatott két térképet kétezer iskolának juttatnák el, kiegészítve egy információs füzettel.

A két projektből egyelőre még nem sok látható, halasztást kértek és kaptak is a Miniszterelnökségtől, 2016-ig. Sessler György, a MUSZOE elnöke elmondta, hogy a holokauszt hetvenedik évfordulójához öt különböző eseményt szerveztek. Állítása szerint az emléktáblát és a követ már legyártották, és egy mintapéldányt be is mutattak a Nádor Galériában. Eddig 500-600 önkormányzat mondott igent a megkeresésre, amelynek – Sessler szerint – semmilyen politikai felhangja nincs. A projekt fővédnöke Áder János köztársasági elnök. Az első emléktábla avatását idén tervezik, Lebovics Imre holokauszt-túlélő szülővárosában, Tiszafüreden.

*

A Duna-táj Magyar-Izraeli Baráti Kör 7 millió forintból A budai vérengzés című projektet valósítja majd meg. Fél éves halasztást kértek, hogy elkészüljön filmjük a Duna-menti zsinagógákról (például Pozsony, Dunaszerdahely, Mohács), illetve hogy sikerüljön befejezniük egy 15 szerző írását tartalmazó könyvet, amely a hazai, Duna-menti települések hitéletéről szól. Április 16-án a XII. kerületi Alma utcai vérengzésre emlékeztek a Városmajori Gimnáziumban.

*

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 5 millió forintot nyert a Civil Alap pályázatán, amelyből létrehozták az Életutak – sorsok és találmányok című időszakos kiállítást. A tavaly december 18-tól idén március 1-ig látható tárlat 13 zsidó származású magyar tudós életét és munkásságát mutatta be. A kiállítást több tízezren látták. Ahogy Illés András történész-muzeológus, a tárlat egyik szervezője meséli, a múzeum saját tárgyain kívül kölcsönöztek műtárgyakat a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumtól, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközponttól, valamint a Zsidó Múzeum és Levéltártól. Az installációkon kívül a látogatók megcsodálhatták például a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek gőzgépeinek, hűtőtornyainak makettjeit. A szervezők tárlatvezetést is tartottak diákoknak, valamint kiadványt készítettek tárlatról és konferenciát is szerveztek.

*

A Maccabi Vívó és Atlétikai Club vezetősége komoly hezitálás után döntött úgy, hogy visszaadják a Civil Alap pályázatán elnyert 7 millió forintot, így a 2014 végére tervezett Petschauer Attila Kardvívó Emlékverseny elmaradt. Jusztin Ádám elnök azt mondja, azóta is előfordul vita, hogy döntésük helyes volt-e. „A tavalyi Mazsihisz kezdeményezésről azt gondoltuk, olyan közösségformáló ereje lehet, ami elősegíti a kormány és a civil szervezetek közötti együttműködést a jövőben és hosszú távon jót tesz majd, ráadásul a kormányzati támogatás mellett a civil kezdeményezések is hangsúlyosabbak lehetnek, ezért adtuk vissza a támogatást. Azt gondoljuk, hogy ennek mindkét fél részéről lett eredménye” – tette hozzá Jusztin Ádám.

*

Tata város Önkormányzata 6,5 milliót nyert a helyi zsidóság életét bemutató könyvre, kiállítás rendezésére, virtuális térképre és a tatai zsidó temető emlékhellyé alakítására. A polgármestert többször kerestük, nem értük el. A város honlapján lévő képes beszámolókból kiderül, hogy tavaly nyáron felújították a zsidó temetőt és a holokauszt tatai, valamint környékbeli áldozatainak emlékére mártírfalat avattak, amelyen 650 név szerepel. Szinte mindegyiküket Auschwitzba hurcolták. Tartottak emléksétát az egykori gettónál, a zsidó iskolánál, a vasútállomáson, s a helyszíneken történészek, levéltárosok előadásiakban meséltek az 1944-es eseményekről. Az egyik megemlékező Turczi István költő volt. Az emlékév zárásaként tavaly decemberben az egykori diákáldozatra emlékezve avattak tablót, levetítették Varga Ágota Visszajöttek című dokumentumfilmjét, beszélgettek a rendezővel, valamint emlékkonferenciát és kiállítást is rendeztek.

***

Fenti összefoglalónk a pályázók beszámolóin alapul. A pályázatok egy része igen nagyralátó terveket tartalmaz, mint az erzsébetvárosi emléktér, amely félmilliárdos beruházást igényel, vagy a MUSZOE projektje, amely 2100 településen akar emléktáblát elhelyezni. Ezeknek a projekteknek a nagyközönség számára látható eredményük még nincs.

Érdeklődéssel várjuk az 52 epizódból álló sorozatot, amelyet elvileg már májustól sugározna a két legnagyobb nézettségű kereskedelmi tévécsatorna.

A 20 millió forintos pályázaton létesített honlap költségeit az általunk megkérdezett szakértők ennél jóval alacsonyabbra becsülték, s úgy vélték, hogy 20 millió forintért már egy komoly hírportált lehet felépíteni.

Sajátos a budai vérengzésről szóló projekt, melynek keretében a Duna menti zsinagógáról készül film.

Amikor azonban elkészülnek a beszámolók, amelyeket a Civil Alap honlapján nyilván elolvashatunk, egészen biztosan minden kérdésünkre választ kapunk majd. (A szerk.)