Tripoliban kedden meglepetésre megjelent a líbiai vezető fia, az
utódjának tekintett Szeif al-Iszlám, akiről korábban a lázadók azt
állították, hogy elfogták. Állítólag kiszabadult Kadhafi másik fia is.

A BBC 19 országban készített felmérése szerint a megkérdezettek 49
százaléka támogatja a független palesztin állam elismerését. Még az
Egyesült Államokban is többséget élvez a gondolat.

Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet hétfő hajnali ülésén úgy döntött,
hogy nem indít nagyszabású szárazföldi hadműveletet a Gázai övezetben,
miután a palesztin csoportok megállapodtak a tűzszünetről Izraellel. A
hivatalos bejelentés szerint azért is döntöttek így, hogy nehogy a
jelenlegi rendszert megingató tüntetések törjenek ki Egyiptomban.

A főváros hetedik kerületében megbújó romkocsmákról, Budapest gazdag
történelméről és építészeti kincseiről írt a Lonely Planet
útikönyvsorozat egyik szerzője a BBC internetes oldalán. 

„Jól ismerem azt a kérdést, hogy kinek van joga Holokauszt Központot
vezetni. Mint az angliai Nottinghamshire egyik metodista lelkészének
fia, nem mondhatnám magától értetődőnek, hogy én alapítottam meg az
Egyesült Királyság Holokauszt Központját. Az sem tekinthető
nyilvánvalónak, hogy éppen engem választottak a Nemzeti Holokauszt
Emléknap elnöki posztjára.

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot. 

A Facebook után az Apple-t is arra kérte az izraeli kormány, hogy
távolítsa el az Izrael elleni újabb felkelésre, a harmadik intifádára
felszólító tartalmat.

Az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum a közösségi oldalak segítségével kutatná fel a második világháború több mint ezer túlélőjét, akiket 1945 után szakítottak el családjaiktól. Erre egyedül a menekülttáborokban a segélymunkások által készített fotók segítségével nyílhat esély.

Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre. 

Az ellenzéki képviselők szerint az új médiatörvény a sajtószabadság
végét jelentené, a központosított állami hírgyár pedig tömeges
elbocsátással jár

Nem antiszemita indítékok vezéreltek minket – közölte a román központi bank kormányzója pénteken. Mugur Isarescunak azért kellett védekeznie, mert olyan érmét készítettek, ami Miron Cristea ortodox pátriárkát, az ország egykori miniszterelnökét ábrázolja. Cristea 1939-ben kormányfőként zsidókat fosztott meg állampolgárságuktól.
 

Izrael szerint semmi nem indokolja a bocsánatkérést a Gázai övezetbe önkénteseket és segélyt szállító flottilla hétfői megtámadásával kapcsolatban. “Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat” – jelentette ki az izraeli külügyminiszter-helyettes egy nappal a kilenc halálos áldozatot követelő katonai akció után. Danni Ajalon a hat hajót “a gyűlölet és erőszak armadájaként” jellemezte. Az izraeli sajtó a flottilla nyilvánvalóan provokatív útnak indítása mellett a zsidó állam elképesztő hibáiról ír.
 

A Fidesz várt győzelmét, az MSZP súlyos vereségét, Jobbik előretörését és az LMP vártnál jobb szereplését emelik ki a magyar választásokkal kapcsolatban a külföldi médiumok.
 

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

A holokauszt témáját évtizedeken át tabuként kezelték Kelet-Európában: emlékezés helyett csend volt a holokauszt túlélőinek a családjában is – nehéz volt a traumákról beszélni. A hetvenes években azonban megtört a jég, memoárok, regények és filmek egész sora jelent meg a Vészkorszakról.

91 éves korában meghalt az amerikai irodalom klasszikusai közé tartozó J. D. Salinger, a Zabhegyező írója.
 

Amikor a második világháborúban az emberek milliói bármit megtettek volna, hogy kikerüljenek Auschwitzból, a közeli német táborban raboskodó Denis Avey brit pilóta kíváncsiságból csempészte be magát a haláltáborba. A férfit az akkor látottak annyira megrázták, hogy a furcsa történetről egész mostanáig hallgatott.

A baloldali publicista attól tart, hogy a brit szélsőségesek előbb-utóbb ismét terrortámadásokba kezdenek. Az erőszak terjedésében jelentős szerepe van a rasszista szélsőjobboldali radikális párt megerősödésének.
 

Az Oszkár-jelenség félreértéséről tanúskodik, ha valaki egy Fideszbe ékelődött rasszista ámokfutásaként interpretálja az eseményeket. Nem ez történt, hanem az, hogy egy jobb sorsra érdemes tehergépjármű-vezető megpróbálta kicsi fejében összerendezni mindazt, amit az elmúlt években a jobboldali médiában látott, hallott, olvasott.
 

Rekordszámú jelölt közül választotta ki a bizottság a Nobel-békedíj idei nyertesét. Barack Obama amerikai elnököt a nemzetközi diplomáciáért és az emberek közti párbeszéd ösztönzéséért találták érdemesnek az elismerésre. Elemzők arra számítottak, hogy Obama csak jövőre nyerhet.