Összesen 245 találat (1 - 20) : Vörös István.
Az Elizélt Palota második emeleti büféjében láttam először 72 őszén, nem lehetett nem felismerni a két remekmű, a 68-ban megjelent Avraham Bogatir hét napja és az 1971-es Hová tűntek a katonák? borítójának alapján. Elképedtem, hogy a legnagyobb magyar író csak úgy megjelenik … Tovább »
„Állandó szorongásban éltünk, mint egy kis állat, aki az ösztönében érzi, hogy egy nagyobb vadállat les rá.”
Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született, abba az I. kerületi, Mészáros utcai lakásba, ahol az édesapja alapította az orvosi praxisát három évvel … Tovább »
Dr. Körmendi István, Magyarország legidősebb háziorvosa, századik születésnapja után fogott neki emlékiratai megírásának, melyekben életének megrázó, tanulságos és megható történeteit osztja meg. A II. világháborút Budapesten bujkálva túlélő szerző visszaemlékezéseit január … Tovább »
Vajon hogyan kommunikálhatott egy neológ rabbi az 1960-as évek elején, amikor nyilvánvaló politikai nyomás alatt kellett intézményét vezetnie? Nem csupán saját maga és családja megélhetéséért, de munkatársaiért, tanítványaiért, az intézményéért, annak történelmi hagyatékáért … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
Ha Floris Frigyes ma élne, meglepően gyakran feltűnne a sajtó valamelyik bugyrában.
Hol szalagcímként reklámoznák: „Megnyitotta a Vörösmarty téren gyönyörű kávéházát!” ,„Európában már az ötödik bonbon-üzlete!”, Mecénása a tehetséges iparművésznek” … Tovább »
Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.
“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »
Budapesten az október 7. terrortámadás első évfordulóján aktivisták 1000 óriás sárga masni kihelyezésével hívták fel a figyelmet Gázában raboskodó 101 izraeli túszra. Az akciót a Kidma Egyesület szervezte más zsidó szervezetekkel közösen a város 6 pontjára.
Az akciót … Tovább »
Szolidaritási akció a Kidma szervezésében.
Egy évvel ezelőtt példátlan terrortámadás érte Izraelt, amely során az Irán által támogatott Hámász terroristái 1200 ártatlan civilt öltek meg, tömegesen kínoztak, erőszakoltak meg embereket kortól és nemtől függetlenül, majd … Tovább »
„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”
„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
„Pécs 1944-2024” címmel a Pécsi Zsidó Hitközség többnapos rendezvénysorozatot szervez a pécsi és baranyai zsidóság deportálásának 80. évfordulója alkalmából 2024. július 5. és 7. között. A rendezvénysorozaton a részvétel ingyenes, de egyes programok regisztrációhoz kötöttek. … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület felolvasással emlékezik az 1944-ben elpusztított könyvekre és szerzőikre.
június 16-án, az akkori Könyvnapon Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke az egykori Budafoki Papírgyárban … Tovább »
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »