Egy sokoldalú képzőművész, aki a nyilasok áldozata lett

Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról

 

Ki volt Kolozsváry Sándor?

Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben és a nagybányai szabadiskolában végezte művészeti tanulmányait.  A békéscsabai nyomdász család lányával, Tevan Ilonával budapesti tanulmányaik során ismerkedtek meg, 1918-ban megházasodtak. Kolozsváry Sándor ezután Tevanék nyomdájában dolgozott grafikusként. A húszas évektől sorra jelentek meg illusztrációi az Amatőr Tevan Sorozatban.

Mi volt ez a sorozat? 

Tevan Andor békéscsabai könyvkiadó és könyvművész 1911-ben megindította a Tevan-könyvtárt, amelynek kis, sárga füzeteiben Kosztolányi, Juhász Gyula, Szép Ernő, Ady, Karinthy, de neves külföldi írók művei is szerepeltek. Márai Sándor ezt írta Tevan Andorról szóló megemlékezésében: „Egy műveltség akkor valóságos, ha nem csak katedrálisokat épít, hanem alagsorokat is. Tevan e füzetekkel a magyar szellemi alagsorokat segített megépíteni. A „mélymagyar” vidéki magányosságból, a haszon minden reménye nélkül, jó írók írásai iránt iparkodott felkelteni az érdeklődést. Tevan sárga füzetei egy eleven műveltség apró őrtüzeinek fényjelei voltak, amelyek a magyar vidék homályából üzentek a világosságot kereső lelkeknek.” 1913-ban megindult az „Amatőr Tevan-sorozat”. E sorozatban először jelentek meg Magyarországon új illusztrációs eljárással készült, eredeti fametszetekkel, rézkarccal vagy színes linómetszetekkel ékesített bibliofil könyvek. Krúdy Gyula így köszönte meg kiadott könyvét:” „Tevan uram, ön csodákat művel varázsműhelyében! A könyv gyönyörű, ilyen még nem volt. Hálából meg szeretném csókolni a kezét!” 1969-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítást rendezett a Krúdy könyveit illusztráló grafikákból. Krúdy „A tegnapok köd lovagjai” 1925-ös kötetében Kolozsváry Sándor kiemelkedő portré-rajzokat közölt Ady Endréről, Károlyi Mihályról.

Kolozsváry Sándor festőművész, művészi és plakát grafikus, illusztrátor, könyv- bútor- játék-porcelán készítő, reklám és csomagolástervező iparművész. Melyik volt leginkább?

Talán grafikus, illusztrátor.  Az Amatőr Tevan Sorozatban jelentek meg fametszetei Kisfaludy Sándor és Károly köteteihez, ő díszítette Petőfi Sándor Apostolát. Fametszetei illusztrálják Voltaire Candide c. klasszikusát.  A fametszetek mellett ebben az időben és sorozatban sorra születtek Kolozsváry színes rajzai, például Vörösmarty Két Szomszédvárához, vagy meseillusztrációi is. Illusztrálta továbbá Villon, Somlyó Zoltán verseit, Tersánszky, Ignácz Róza, Szép Ernő, Karinthy Frigyes műveit többek között. 1935 karácsonyán jelent meg rajzaival Szerb Antal Budapesti kalauz – Marslakók számára című kis, költői útikönyve.

Kolozsváry Nagybányán is tanult. Tükröződik a nagybányai stílus a művészetében? 

Igen, több festményén is. Kolozsváry Budapesten 1926-ban, a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítást. Akkor vásárolt tőle képet a Szépművészeti Múzeum. Rendszeresen kiállított a békéscsabai Auróra Körben. 1927-ben Párizsba ment, ahol a Galérie Carmine termeiben mutatta be és adta el sikerrel húsz darab nagyméretű rajzát.  Csoportos tárlaton szerepelt több alkalommal is a Nemzeti Szalonban. A budapesti Tamás Galériában krétarajzaival, grafikáival Kmetty János, Pátzay Pál mellett képviselhette a legújabb irányokat. Ebből az időszakból való az expresszív erővel bíró, Kner Albertnek készített Ex librise, melyet a Magyar Grafika kétszer is publikált.  1929-ben négyalkotós tárlat házigazdájaként jelent meg, munkáit Berény Róbert, Egri János és Szobotka Imre műveinek társaságában láthatta Békéscsabán a közönség. 1930-ban részt vett az Új progresszív művészek kiállításán a Tamás Galériában, többek között Dési Huber István, Korniss Dezső és Vajda Lajos társaságában.  A csabai Auróra Kör tárlatán akvarelljeit és tollrajzait is felsorakoztatta. Tehetségét egyértelműen elismerték, bár kísérletező kedvét nem mindig értékelték: vonzotta a modernizmus, és az expresszív erejű képformálás. Színhasználatában jellemzően fekete-fehérben gondolkodó és dolgozó fa- és linómetsző művész, de ha színes munkát alkotott, élénk, jól harmonizáló színvilágú munkái születtek. 1931-ben a Szamos újság így írt:”Kolozsváry Sándor  nagybányai festőművész… a szegények életéből veszi a témát, minden részvéte a szenvedőké, a munka és az élet mártírjaié.” Néhány képének címe: Munka a gyárudvaron, Sulykoló, Csákányos, Munkanélküliek, Dolgozó család. Kiállítása alkalmából egy értékes képét adományként felajánlotta a munkanélküliek részére.

Kolozsváry Sándor iparművész is volt. Beszélhetünk erről?

Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében található egy általa „szépszínekbe megfestett” magyaros bútorszett.  A helyi lapok beszámoltak egy 1920 februárjában nyitás előtt álló játékgyár előkészületeiről, melyhez Kolozsváry Sándor tervezte a figurákat. 1922-ben Pesten és Szegeden porcelánjaival szerepelt, Pesten aranyéremmel is jutalmazták.1924-ben nyitott meg Békéscsabán a Réthy-féle gyógyszertár, ahol a Kolozsváry Sándor által tervezett bútorzat és portál a mai napig megcsodálható. Ezek stílusa az art deco csakúgy, mint a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében szereplő, Kolozsváry Sándor által tervezett szekrény. Ugyancsak ma is látható – túlélő egykori sógornője, Tevan Margit Munkácsy Mihály-díjas ötvös, néhai pesti, Csanády utcai lakásban – egy Kolozsváry által tervezett, kék-sárga étkezőgarnitúra.

Már 1926-ban azt tervezte, hogy saját iparművészeti iskolát nyit. 1931-től az Atelier nevű, a Bauhaushoz hasonló elveket valló, iparművészeti oktató intézmény tanárai között találjuk többek között Molnár Farkas, Kner Albert, Gádor István, Lesznai Anna társaságában. 1931 nyarán Nagybányán így nyilatkozott a Déli Hírlap, romániai újságnak: „ Előszeretettel foglalkozom könyvillusztrációim nyomán fametszetekkel, ezekből szemelvények jelentek meg az angol Stúdióban, a Dürer centenárium alkalmából az Archiv für Buchgewerbe, a budapesti Magyar Iparművészet, a nürnbergi Der Holzschnitt lapjain és fametszetekkel foglalkozó norvég, holland folyóiratokban. Ezeket állítottam ki Monzában, Olaszországban, ahol a magyarok közül én nyertem a művészeti oklevelet 1930-ban. Most plakátot tervezek a Budapesti Iparművészeti Társulat, az Erdélyi Zsidó Árvagondozó és mások részére. Megjelent az Erdélyi Helikonnál, Ligeti Ernő „Két Böszörményi“ című regényéhez készült fametszetem. Irányzatom ma neo-primitív, a napi élet egyszerű emberi motívumaiból merítem az érdekkört.”

Jól tudom, hogy reklám és csomagolás tervezéssel is foglalkozott?

1929-ben felvették a Magyar Könyv- és Reklámügynökség tagjai közé. Néhány éven belül már nemcsak mint illusztrátort és nemcsak mint képgrafikust, hanem mint reklámmal és csomagolással, arculat kialakítással foglalkozó neves tervező szakembert tartották számon. Tervezett a Dreher és a Koestlin cégeknek, jellegzetes, rajzos, finom, lendületes vonalainak figuráival adva arcot a termékeknek. Az Iparművészeti Társulat György Kálmán emlékére rendezett tárlatának beszámolóján is Kolozsváry nevét emelik ki reklámművészeti munkái kapcsán. Övé továbbá a főszerep a Magyar Iparművészet 1937-es csomagolási különszámában is. Kolozsváry neve bekerült a The Studio, London MODERN PUBLICITY 1936—1937 reklámművészeti évkönyvébe.

Kolozsváry művészetében megjelenik a zsidósága?

Igen. Például a Múlt és Jövő folyóirat 1936 évi 3. száma közli Bolygó zsidó és Chad Gadja című fametszeteit, hozzáteszem a zsidó szimbólumok mellett magyaros motívumokkal. Közreműködött az 1936-os gyomai kiadású „Haggáda Peszach estéjére” című kötetet munkáiban, melyet a Magyar Könyvszemlében az év legszebb könyvei között emlegettek. Talán az utolsó csabai munkái egyike sógora, Tevan Rezső építész által tervezett és kivitelezett Zsidó Aggok Házának a homlokzatát lezáró, fekvő alakos Mózes szobra. Kivételes alkotás a jellemzően grafikával foglalkozó művésztől.

Tudunk valamit Kolozsváry Sándor családi életéről?

Feleségével, Tevan Ilona iparművésszel tanulmányaik elvégzése után Békéscsabára költöztek. 1919-ben itt született idősebbik fiuk, György, majd két évre rá Pál, a kisebb testvér.  Kolozsváry Sándor „alacsony, barna, messzeségbe figyelő művészember” volt. Házasélete Tevan Ilonával nem alakult jól. 1929-ben Budapestre költözött és elváltak. Továbbra is igyekezett gondoskodni gyermekeiről, és őket is művészeti pályára irányította. Egy 1935-ös levélben az idősebbik fiának megírta, hogy szeretné beíratni az Iparművészetibe. Valószínűleg akkor lett szorosabb a kapcsolatuk, hogy a fiú felköltözött hozzá Pestre.  Egy „közös” munkájuk ismert az 1937-ben megjelent Faludy György által fordított „François Villon balladái” kötet. Tevan Ilona 1944-ben a holokauszt áldozatává vált. A Tevan-officina utolsó évtizedében fiuk, Kolozsváry György is dolgozott Tevan Andornak.  A másik fiú Kolozsváry Pál előbb nyomdászatot tanult, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Itt Pór Bertalan volt a mesterei. Diplomamunkáját Munkácsy-díjjal tüntették ki. Az USA-ban élt, reklámgrafikával foglalkozott. Kolozsváry Pál 1995-ben, Kolozsváry György 2004-ben halt meg.

Hogyan érintette a Kolozsváry és a Tevan családot a holokauszt?

Mindkét család soraiban pótolhatatlan veszteségeket okozott. A nyolcvanesztendős Tevan Adolfné, Tevan Ferenc, Tevan Rezső, Tevan László, Tevan Flóra és férje, Tevan Erzsébet és férje, Kolozsváry Sándor és felesége Tevan Ilona, Engel Miklós és Tevan Pál is a mártírhalált haltak.

1944-ben Kolozsváry Sándor bújtatóit védve feladta önmagát és negyvennyolc évesen, Hidegségnél, nyilas pribékek meggyilkolták.

Források:

Korabeli sajtó és Ván Hajnalka tanulmányai. Ván Hajnalka  2006-tól 2020-ig volt  a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, majd annak jogutódja, a Munkácsy Mihály Múzeum részeként működő, Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének művészettörténésze.