Dán zsidók: moszlim erőszak, állami vallásellenesség

Október 11-én volt 75 éve annak, hogy Dánia 7.000 zsidó állampolgára megmenekült a holokauszttól. Az ebből az alkalomból tartott megemlékezésen Lars Løkke Rasmussen miniszterelnök kijelentette: „A zsidókat mentő 75 évvel ezelőtti Dánia mit sem változott. Akkor, most és a jövőben is ugyanaz marad. A zsidókat érő támadás egész Dánia ellen intézett támadásnak minősül.”

Több mint három év telt el azóta, hogy egy dzsihadista merényletet hajtott végre a koppenhágai Nagy zsinagógában, ahol nyolcvanan vettek részt egy bár micvón. A terrorcselekmény során életét vesztette Dan Uzan 37 éves biztonsági őr. Korábban 1985-ben került sor hasonló atrocitásra.

Dan Rosenberg Asmussen, a dániai zsidó közösség elnöke szerint számukra sokáig a biztonság kérdése volt a legfontosabb. A támadás után a kormány komolyan vette a fenyegetést, és ma már minden zsidó intézmény előtt rendőrök és katonák őrködnek. Szomorú hogy erre szükség van, de így legalább biztonságban érzik magukat. Ugyanakkor kipát viselni nem ajánlatos, különösen olyan városnegyedekben, ahol nagy számban élnek muszlimok. Zsidó iskolák diákjaiknak azt ajánlják, hogy kipájuk fölött sapkát viseljenek. Max Meyer, a Dán Cionista Szövetség elnöke privát rendezvényeken Dávid-csillagot hord, de az utcán ezt nem kockáztatja.

A muszlimok részéről napirenden vannak a zsidók elleni testi és verbális zaklatások. Múlt évben a főváros Nørrebro negyedének mecsetében egy imám péntek esti beszédében zsidók elleni támadásra uszított. Az erről szóló felvételt a youtube-on tették közzé. A Politiken c. lap szerint az imám a Hizb-ut-Tahrir iszlamista csoport tagja, akik nyíltan hirdetik kalifátus megalapítását, ami nagy visszhangot váltott ki. A koppenhágai támadó a Maszdzsid al-Faruk mecset rendszeres látogatója volt.

A biztonsági kockázat mellett a zsidó közösségnek szembe kell nézni a rituális vágás és a körülmetélés elleni hivatalos támadással. Dan Rosenberg Asmussen azt mondja, hogy nehéz vallási kisebbségként élni egy olyan országban, amely egyre inkább szekulárissá válik.

A zsidó és muszlim vallás által előírt, előzetes elkábítás nélküli rituális vágás 2014 óta tilos Dániában. A dán parlament (Riksdag) november végén fogja napirendre tűzni a körülmetélés korhatárhoz kötéséről szóló törvényjavaslatot. Négy hónap alatt 50.000 aláírást gyűjtöttek össze; „a gyermekek védelmében”, hogy 18 év alatt ne lehessen brit milát végrehajtani. A javaslat értelmében hat évi börtönnel sújtható a végrehajtó személy, a szülőket pedig felelősség terheli.

A múlt évtizedben Dánia az egyik legszigorúbb bevándorlási politikát alkalmazta Európában. Dan Rosenberg Asmussen szerint a rituálék elleni intézkedések célja a szélsőséges iszlám visszaszorítása és párhuzamos társadalom kialakulásának megakadályozása központilag, nem várva a helyi jogalkotásra. „A zsidó rituálét járulékos veszélynek tekintik. Parázs viták zajlanak a javaslat körül, de nincs mögötte többségi támogatottság, és a kormány sem tette magáévá.”

A zsidómentés évfordulós megemlékezésén felszólalt Ronald S.Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke. Elismerését fejezte ki az országnak a zsidó állampolgárok védelme melletti elkötelezettségéért, és reményét, hogy a zsidók megőrizhetik a brisz ősi rituáléját.

Dánia 5-6.000 zsidó állampolgára közül mintegy kétezren tartják a vallási hagyományokat.

Az Ejpress cikkét Bassa László fordította