„Legfelsőbb hadúrról”, a „magyar revíziós politika fényes sikeréről” ír a Magyar Nemzet

Lelkendező cikkben emlékezik meg a kormánylap az észak-erdélyi bevonulás 80-ik évfordulójáról.

„Az isteni gondviselés mellett a magyar politika és hadvezetés elszántsága kényszerítette ki, hogy az 1940. augusztus 30-i német–olasz döntés alapján vér nélkül tért vissza a magyar Szent Korona fennhatósága alá a Partium nagy része, Észak-Erdély és a Székelyföld, vagyis Erdély ’szebb, de szegényebb fele’”

– így kezdődik a bevezetője annak az írásnak, amelyet a Magyarságkutató Intézet honlapjáról vett át rövidített formában a Magyar Nemzet, majd ekképp folytatja:

„Örömmámorban úszott a megnagyobbodott ország minden honpolgára.”

A lap ezután idézi a kormányzó hadparancsát:

„Honvédek! A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Indulunk, hogy újból birtokba vegyük ezeresztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulást viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határainkon belül élő, hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szem előtt, amikor elindultok Isten és a haza nevében: Előre a keleti Kárpátok gerincéig!”

A cikk hasonló stílusban folytatódik:

„A legfelsőbb hadúr több bevonulási ünnepségen vett részt (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Beszterce, Kolozsvár, Szászrégen, Marosvásárhely). Szeptember 15-én Kolozsvárott mondta el kormányzói pályafutása egyik meghatározó beszédét, amelyben áttekintette a nagy háború óta eltelt magyar időszakot, és az elszakított magyarokat további kitartásra ösztönözte: ’Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk.’”

Hogy a Hitler és Mussolini kegyelméből elért hongyarapításért később mit fizetett az ország, arról a kormánylap csak ennyit ír:

később a németek benyújtották a számlát”.