Hegedűs elveszítheti hivatalát

Mégis megtárgyalja ifjabb Hegedűs Loránt lelkész ügyét a Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága – soron kívül, várhatóan ebben a hónapban. Horváth György jogtanácsos a lehető legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a hivatalvesztés kiszabását kéri.

A lelkész elleni eljárást Bogárdi Szabó István püspök kezdeményezte, miután tavaly novemberben a Szabadság téren ifjabb Hegedűs –jobbikos politikusok társaságában – felavatta Horthy Miklós mellszobrát. A püspök megütközését fejezte ki, amiért „egyházunk közfelfogását és korábbi megnyilatkozásait semmibe véve, a keresztyéni közösséget lejáratva a Szabadság téri református templomban provokatív politikai akciót szerveztek”.

Karácsony táján úgy tűnt, hogy a területileg illetékes Budapest-Észak Református Egyházmegyétől máshová kerül – és ezzel jelentős késedelmet szenved – az ügy. Több bíró elfogultságot jelentett ugyanis. Az eljárás lefolytatásához három bíróra van szükség, de a lemondások miatt csupán ketten maradtak.

Horváth György jogtanácsos erre nyílt levélben közölte, hogy tiltakozása jeléül csaknem huszonhárom év után megválik tisztségétől. (Az egyházi eljárás során a jogtanácsos lényegében azt a szerepet tölti be, amit világi bíróságokon az ügyész.) Horváth György szerint az elfogultságra való hivatkozás csak a gyávaság leplezésére szolgál: az egyházi bíróság tagjai valójában a Jobbiktól félnek és attól, hogy nevük megjelenik a Kuruc.infón. Ha – írta a jogtanácsos – „ma az egyházam és bírái a kis kellemetlenséget sem merik vállalni, akkor holnap esetleg már valóban lesz félnivalójuk”. Lemondását indokolva kitért arra is, hogy a szóban forgó bíróság korábban már két esetben, szintén elfogultságra hivatkozva nem volt hajlandó eljárni ifjabb Hegedűs Loránttal szemben.

A Reformatus.hu oldalon megjelent közleményekből kiderül, hogy az érintett egyházmegye elnöksége kiállt a Horváth György által kritizált bírák mellett. Az egyházmegyei elnökség szerint „senki sem kérdőjelezheti meg, ha egy bíró elfogultságot jelent be. Inkább tiszteletet érdemel, ha jelzi, nem tud pártatlan lenni az eljárásban.”

További fejlemény, hogy az egyik – előzőleg elfogultságot jelentő – bíró meggondolta magát, és mégis vállalta a részvételt a perben. Horváth György pedig abban állapodott meg Simonfi Sándor esperessel és Veres Sándor főgondnokkal, hogy a Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága soron kívül, az ő jogtanácsosi közreműködésével tárgyalja meg az ügyet. A jogtanácsos megkövette azokat a bírákat, akik vállalták részvételüket, valamint azokat, akik „valós és tisztességes okból tekintették magukat elfogultnak”.

A teljes cikk itt olvasható.