Átadták a Scheiber Sándor-díjakat
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
A díjakat a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevében Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székházában. Szászfalvi László ünnepi beszédében kiemelte: a professzor emlékére létrehozott díjat minden évben “olyan emberi és szakmai kvalitásokkal rendelkező kiváló személyek kapják, akik méltóak a scheiberi örökség folytatására”. Az államtitkár a díjazottaknak gratulálva azt mondta: szeretné tolmácsolni a magyar kormány eltökéltségét “a tolerancia és a szellemi értékek tiszteletben tartása területén”.
Szászfalvi László emlékeztetett: az ünnepséggel az 1985. március 3-én elhunyt Scheiber Sándorra, a XX. század egyik legjelentősebb hebraistájára, az egyik legnagyobb magyar filológus életére és munkásságára emlékezünk. A róla elnevezett díjjal az utókor arról az elkötelezettségről is megemlékezik, amely a magyar nemzeti kultúrát gazdagította – tette hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a díj kuratóriumának elnöke köszöntő beszédében azt mondta: Scheiber Sándor emberi nagysága a bátorságról, az önfeláldozásról szól, és számukra a segítő rabbi példaképévé emelkedett.
Perczel Anna munkásságáról Komoróczy Géza történész elmondta, hogy az építész több mint másfél évtizede Erzsébetváros zsidók által lakott, épített és tervezett épületeivel foglalkozik. Munkássága jelentősen hozzájárult Budapest zsidónegyedének ismertté válásához, épületeinek fennmaradásához és megóvásához. Perczel Annának, az Óvás! egyesület egyik kezdeményezőjének és vezetőjének erélyes fellépése hozzájárult ahhoz, hogy Erzsébetvárosnak egy része megmeneküljön az átépítésektől – mondta Komoróczy Géza.
Pavle Sosberger munkásságát Voigt Vilmos néprajzprofesszor méltatta. Elmondta, az 1920-as születésű, eredetileg építész végzettségű művelődéstörténész a vajdasági zsidó hagyományok kiváló kutatója. Pavle Sosberger – aki “egyszemélyes kutatóintézet és adatbázis” – kitüntetésével régi adósságot törlesztenek – jegyezte meg Voigt Vilmos.
Erdélyi Lajos munkáságáról Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke beszélt. Laudációjában kitért arra: az 1929-ben Marosvásárhelyen született Erdélyi Lajos olyan ember, akit tudományos precizitással gyűjti a magyar és zsidó emlékeket egy olyan területen, ahol több okból is szerették volna azokat elfelejteni. Szerették volna elfelejteni, mert magyar emlékek, és azt bizonyították, hogy itt magyarok éltek; szerették volna elfelejteni azért, mert zsidó emlékek, és ez arra emlékezette a kisebbségben élő, de a megmaradt zsidósághoz képest többséget alkotó erdélyi magyar társadalmat, hogy elpusztították az ott élő zsidó emberek többségét – mondta Feldmájer Péter. Mint megjegyezte, csaknem negyven év alatt készített fotói nagy gazdagsággal dokumentálják Erdély közelmúltjának történetét.
