Divatba jött Izrael ökle
Nagy népszerűségnek örvend Izraelben a titkosszolgálat, a (külföldön) félelmetes és (otthon is) titokzatos Moszad. Az egyik lapban megjelent cikk szerint a tanárok arról panaszkodnak, hogy a középiskolásokkal csak a dubai akcióról, Mahmud al-Mabhuh a Hamasz egyik magas rangú katonai vezetőjének „likvidálásáról” lehet beszélni. A diákok naphosszat nézik az internetre feltöltött anyagokat és közben ők is ügynöki karrierről álmodoznak.
Sokat nem keresnek, de annál többet kockáztatnak a Moszad ügynökei
Munkájának természetéből adódóan a “Céget” homály és legendák tömege övezi, pedig kémtevékenységében nem sokban különbözik a világon máshol működő hasonló szervezetektől – beleértve a hamis útlevelek használatát is. A Moszadot 1949-ben a CIA mintájára alakították meg, első ügynökei az „Alija bet” szervezői lettek, akik a haláltáborokat túlélő zsidók Palesztinába csempészésével már megtanulták a konspirációt. Első nemzetközileg jegyzett kémsikerük az egykori szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov az SZKP XX. kongresszusán elhangzott titkos beszédének megszerzése és a szabad világba juttatása volt. A szöveget a varsói illetőségű Viktor Grajewski adta át, mielőtt kivándorolt Izraelbe. Az ötvenes-hatvanas években a német zsidó származású Wolfgang Lotz Egyiptomból, az Egyiptomban született Eli Cohen pedig Szíriából „szállította” azokat az értesüléseket, amelyek 1967-ben jelentősen hozzájárultak a hatnapos háborúban aratott izraeli sikerekhez. Később mindketten lebuktak, Lotzot kiváltották, Cohent Damaszkuszban felakasztották. Miska Ben-David, a mostanában úton-útfélen nyilatkozó exmoszados krimiíró kifejtette, egy-egy lebukásra több száz, talán ezer sikeres ügy jut, amelyről soha nem szerez tudomást a nagyérdemű.
A Moszad egyébként a neten és újságokban feladott hirdetésekben is toboroz, felvételt nyerni mégsem könynyű. A kétévesnél hosszabb tanfolyamon alaposan megszűrik mindazokat, akik a komoly pszichológiai, intelligencia- és egyéb teszteken átjutottak. A bennmaradás is kétséges: mint kiderült, Cipi Livni, az exmoszados korábbi külügyminiszterrel annak idején alá akarták íratni, hogy öt évig nem lesz terhes. Livni válaszul kilépett, mert inkább a családot választotta.
A Moszad hírszerző tevékenysége nem olyan látványos, mint elitkommandójának akciói. Ez évtizedek óta a zsidó állam „ökleként” működik: embereket rabol, leszámolásokat végez fegyverrel és/ vagy méreggel szerte a nagyvilágban. A többéves alapképzés után újabb nyolc hónapos tanfolyam készíti fel a legjobbakat a „Készária” névre hallgató akcióosztályra. Ennek keretében működik az állítólag 48 tagot, köztük hat hölgyet számláló likvidálóosztag, a „Kidon”.
A viszonylag kis létszámmal dolgozó, mintegy 1200 embert foglalkoztató Moszad sikerének egyik oka tagjainak erős motiváltsága. Hazaszeretetből, elhivatottságból dolgoznak, a pénz csak ezután következik. Az átlagfizetés a hírek szerint havi 12 ezer sékel – átszámítva 600 ezer forint – körül jár. Ennyiért Izraelben senki sem kockáztatná az életét. Márpedig a legújabb dubai hírek szerint két ügynök Irán felé hagyta el az öböl menti hercegséget al-Mabhuh kivégzése után.
Globális akciók: Eichmann volt az első
1961, Argentína: Adolf Eichmann elrablása és Izraelbe szállítása.
1970-es évek közepe: Európában és a Közel-Keleten sorra likvidálják a Fekete Szeptember nevű palesztin csoport tagjait, a müncheni olimpiai vérengzés elkövetőit.
1980, Párizs: Jehia el-Másad, az iraki atomprogramban dolgozó egyiptomi tudós kivégzése.
1986, London–Róma: „Cindy”, a Moszad ügynöke Rómába csábítja Mordeháj Vanunut, aki egy angol lapnak eladta Izrael atomtitkát. Rómából Jeruzsálembe csempészik, ahol bíróság elé állítják.
1990, Belgiumban: lelövik Gerald Bull kanadai mérnököt, aki Szaddám Huszein számára tervezet rakétákat. (Izrael nem ismerte el a tettet.)
1997, Ammán: kudarcba fulladt merényletkísérlet Khaled Masal, a Hamasz jelenlegi vezetője ellen.
2008, Damaszkusz: Imad Mugnijah, a Hezbollah katonai parancsnokának kivégzése (Izrael nem ismerte el).
