Az antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak
Az antiszemitizmus modern formái az összes európai országban megfigyelhetőek – mondta Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója szerdán Budapesten egy nemzetközi konferencián, hozzátéve, a több száz éves antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában.
Forrás: Metropol
A legutóbbi, antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az európaiak 31 százaléka úgy gondolja, a zsidók felelősek a kirobbant gazdasági válságért, negyven százaléka pedig úgy vélekedik, hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti világban. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a több száz éves antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában – közölte Kovács András az Antiszemitizmus a jelenkori Európájában című konferencián.
Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet a tanácskozás megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság nem szolgálhatja az antiszemitizmus terjesztését. Meg kell erősíteni a politikai elkötelezettséget az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett. Jogi lépéseket is kell tenni az antiszemita és gyűlöletbeszéd megelőzéséért és az oktatásnak is alapvető szerep jut – tette hozzá. Az antiszemitizmus még mindig jelen van a világ legtöbb országában és a nemzetközi közösség is még mindig küzd ezzel a problémával. Fellelhető az antiszemitizmus az Izraelt bíráló megnyilvánulásokban is – mondta a nagykövet.
Jehuda Blum, Izrael volt ENSZ-nagykövete beszédében kiemelte, hogy napjainkban az antiszemitizmus a szélsőjobboldalon és a szélsőbaloldalon is megjelenik.
A professzor történelmi áttekintésében rámutatott, hogy a náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére kidolgozott tervei nem valósulhattak volna meg a második világháború idején Magyarországon, ha azokat a magyarok nem támogatták volna. Sok magyar hajlamos nem tudomásul venni a magyar részvételt a holokausztban – emelte ki.
Jehuda Blum szerint az antiszemita véleménynyilvánítások rendszeressé válása az ENSZ-ben hozzájárult az antiszemitizmus terjedéséhez a világban. Az antiszemita megnyilvánulások a világszervezetben bátorítólag hatnak a szélsőséges csoportokra – hangsúlyozta az egykori diplomata.
A professzor szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemben nagy szerepe van az igazságszolgáltatásnak, ez akár a szólásszabadság korlátozásához is vezethet: a szólás- és gyülekezési szabadság nem korlátlan és nem abszolút. A szavak önmagukban is sérthetik az embereket – fűzte hozzá. Az oktatásnak is nagy szerepe van, azonban túl kell lépni a hagyományos kereteken: nemcsak az egyetemekre kell gondolni, hanem például a médiára is. A folyamatban nagy szerepe lehet az egyházaknak is – mutatott rá Jehuda Blum.
A kétnapos budapesti konferencia megnyitóján több diplomata és egyházi vezető is jelen volt. A nemzetközi tanácskozást a Közép-európai Egyetem együtt szervezte a budapesti izraeli, amerikai, holland és lengyel nagykövetségekkel, továbbá az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal.
A konferencián a résztvevők a tervek szerint áttekintik a szólásszabadság és holokauszt-tagadás összefüggéseit, a gyűlöletbeszéd büntethetőségét, az előítéletek és a média szerepét, valamint azt, hogyan lehet fellépni az antiszemitizmussal szemben a politikai színtéren.
