Hírturmix

Izrael lakossága közel az öt és fél millióhoz!

Az idei első felmérés szerint az ország ál­lampolgárai között 4,43 millió a zsidó (81,1 százalék), 777 ezer a mohamedán (14,2 százalék), 161 ezer a keresztény (3 százalék),

92 ezer a druz (1,4 százalék).

Az elmúlt évben 80 ezer ólé érkezett az or­szágba, ami 4 százalékkal több az 1993-ban bevándoroltaknál. Ezek 85 százaléka a volt Szovjetunióból érkezett.

*

A világ 12 legfejlettebb állama között

Az elmúlt 20 évben az izraeli gazdaság össztermékének értéke 12 milliárd dollár­ról 85 milliárd dollárra emelkedett, az egy főre jutó nemzeti jövedelem 3400 dollárról 15 000-re nőtt. A havi átlagbér 1975-ben 350 dollár volt, jelenleg pedig 1500 dollár. Nemzetközi felmérések alapján Izrael a vi­lág legfejlettebb 12 országa közétartozik.

*

Az első negyedévben az infláció emelkedése havi 1 százalék alatt maradt

A Pénzügyminisztérium felmérése sze­rint, hosszú évek után először idén az ár­emelkedés 10 százalék alatt lesz. Annak ellenére, hogy a gyümölcs- és zöldségá­rak csökkentek, az élelmiszerekre többet kell fordítania a lakosságnak, s a lakbérek is emelkedtek.

*

Könyvvásár Jeruzsálemben

Az idén rendezték meg a város nevét vise­lő 17. nemzetközi könyvvásárt, amelyen százezer könyvet mutattak be. Ezzel a frankfurti után a jeruzsálemi a legna­gyobb könyvszemle. Az izraeli fővárosban először jelentkezett könyvkiadásával Szin­gapúr, Törökország, Korea, Nigéria, Viet­nam, Jordánia és Marokkó. A Vatikán ki­adója a többi között tíz darab héber ókori kézirat másolatát árusította. A könyvvásá­rok alkalmából minden évben Jeruzsálem- díjban részesítenek egy külföldi irodalmi kiválóságot. Az idén a perui Mario Vargas Llosa kapta a kitüntetést.

*

Kertekből falvak – falvakból városok

Tíz éven belül a tengerparti övezetben 250 ezer lakás épül. Ennek során új települések születnek eddig mezőgazdaságiként hasz­nált földeken, ugyanakkor több falu vá­rossá fejlődik, sőt eggyé vonnak össze ki­sebb városokat, mint például az ország kö­zepén fekvő Rámlát, Lodot és Új-Modiint. Terjeszkedik a főváros is: ebben az évben hétezer lakás építését kezdték, illetve kez­dik el. Ezek egy jelentős hányada része lesz a Nagy-Jeruzsálemet körülvevő zsidó tele­pülésláncolatnak, hogy ezzel is demonst­rálják, biztosítsák kizárólagosan Izraelhez tartozását.

*

Szolgálatmegtagadók

Ámnon Sáchák tábornok, vezérkari főnök a közelmúltban felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy az utóbbi időben mind több fiatal igyekszik kibújni a kato­nai kötelezettség alól. Ugyanakkor az elit alakulatoknál (repülők, ejtőernyősök, kommandók) változatlanul többszörös a je­lentkezők száma, mint amennyien ezeknél az egységeknél szolgálatot teljesíthetnek.

*

„Világi” temető

Beersevában „világi” temetőt akarnak nyitni, ahol nem a halaha előírásai szerint történik a végső búcsúztatás. A terv ellen erős a tiltakozás, arra hivatkozva, hogy a vallásnak megfelelő temetés minden idő­ben a zsidó identitás legfontosabb meg­nyilvánulása volt.

*

Holocaust-vandalizmus

A jeruzsálemi Cion-hegyen lévő holocaust­múzeumban kiállított fényképeket, ame­lyek a koncentrációs táborban fogva tar­tott nőket meztelenül mutatják be, fekete festékkel szórták be. A tettesek feltehe­tően a múzeumot fenntartó Diaszpóra Jesiva hallgatói lehettek, akik a megelőző hetekben már több ízben követelték, a Jád Vásem múzeum hasonló fotóit távolítsák el az ottani kiállításról, mivel néhány orto­dox zsidó vezető szerint e fényképek „szégyenletesek”.

*

Sábeszi nyitva tartás

A Legfelsőbb Bíróság arra kötelezte a rabbinátust, hogy állítsa ki a tel-avivi Eiimeiech étterem tulajdonosainak a kósersági bizonyítványt, annak ellenére, hogy az ét­terem szombaton is nyitva tart.

*

Felrobbantott újságosbódé

Felrobbantották a 92 éves David Green holocaust-túlélő újságosbódéját, amely Tel-Aviv ultraortodox negyedében műkö­dött, mivel szombaton is nyitva tartott.

Green és leánya azonban foly­tatják az újság­árusítást, annak ellenére, hogy a múltban már néhányszor meg­verték emiatt és több halálos fe­nyegetést is ka­pott.

*

Röviden

A munkaügyi és népjóléti minisztérium kénytelen volt elállni attól a tervétől, hogy megadóztassa a 60 éven felüli nők és a 65 éven felüli férfiak, tehát a nyugdíjkorha­tárt elértek, de tovább dolgozók kerese­tét. Ha azonban a nyugdíjra jogosultak ha­vi 1600 sékelt keresnek, akkor a nyugdíjat nem folyósítják számukra, csupán 65, illet­ve 70 éves koruktól kezdve.