Jó reggelt Vietnám. Holt költők társasága. A halászkirály legendája. Hook. Mrs. Doubtfire. Csupán néhány filmcím, amelyeken generációk nőttek fel. Robin Williams mindannyiunknak kicsit olyan volt, mint egy távoli nagybácsi, aki ha hírt ad magáról, egyszerre nevettet meg és csal könnyeket a szemünkbe. Ám a nagybácsiért at utóbbi években sokat aggódhattunk: nyíltan beszélt drog és alkoholproblémáiról, fáradtnak, fásultnak tűnt, és láthatóan nem érezte jól magát a szerepében – mint Robin Williams. Feltételezett öngyilkossága számunkra ugyan óriási tragédia, de – tőle származó idézetekből egy csokorba szedett – szavait olvasva bizonyos vagyok benne: Dzsini végre szabad.

Évről évre egyre több magyar filmest ünnepelhetünk a nemzetközi filmfesztiválokon, és úgy fest, a magyar film valóban feltámadóban van. Nem mintha ehhez az államnak minden esetben köze volna: sok díjazott alkotás valójában nemzetközi piacra készül, és gyakorta állami támogatások … Tovább »

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Bár Tel Avivot sokan nevezik a Izrael New Yorkjának, és a lakosok liberális felfogása miatt a közel-kelet San Fransiscojaként is emlegetik, az igazság az hogy a Fehér Város semmihez sem fogható. Családias, már-már intim közeg, ahol a divatszcénában mindenki ismer … Tovább »

Tel Aviv megér egy misét (vagy Tóraolvasást)