Tudós nők Izraelben

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Persze ez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy Izrael Állam lakói már a hatvanas évek végén női miniszterelnököt választottak maguknak Golda Meir személyében. Hogy ez a jelenség az ősi tradícióban, vagy sokkal inkább a modern társadalomformáló elvekben gyökeredzik, nem tudom, ám tény: Izraelben egyáltalán nem ritka, hogy a legnagyobb, legjelentőségteljesebb cégek és szervezetek vezető pozícióit nők töltik be.

Erről pedig pár napja személyesen is meggyőződhettem, amikor Magyarország izraeli nagykövetsége és az Izrael külügyminisztériuma meghívott öt magyar újságírót, hogy egy főként high-tech innovációkat bemutató túra keretében végigvezesse őket az ország legjelentősebb kutatóközpontjain.

Orna Berry, a high-tech első hölgye

Első utunk az EMC-hez vezetett, amely az informatikai indrastruktúra technológiák fejlesztésében Izrael (és az egész világ) egyik elsőszámú cége – magyarul azzal foglalkoznak, hogy megvédjék a számítógépeinken és adathordozóinkon tárolt személyes információinkat. Az épületbe belépve – ahol minden iroda üvegfala különféle, földi halandók számára érthetetlen képletekkel van telefirkálva – Orna Berry, a cég igazgatója fogadott minket. Egy észbontó prezentáció után – melyből kiderült például, hogy az interneten ma már főzőkurzusokhoz hasonló online tanfolyamokon tanítják, hogyan lehet feltörni egy bankkártya adatait – személyesen is beszélgethettem a „hight tech first lady”-vel – ahogy Izraelben nevezik őt.

„Cégünk tevékenységi köre ahhoz kötődik, hogy ma már az életünk mindenterületén számítógépeket használunk. Ezeken tároljuk az adatainkat, és mindannyiunk számára létfontosságú, hogy történjék bármi, ezekhez hozzá is juthassunk – akár egy áramszünet után is” – válaszolta, mikor megkérdeztem, hogyan írná le egy laikus, IT-téren járatlan, hétköznapi embernek, mivel is foglalkozik az EMC. Aki pedig, azt hinné, hogy legalább is CIA ügynöknek, vagy multimillomosnak kell lenni ahhoz, hogy bárkit is érdekeljenek az adatai, kiábrándító hírrel szolgált. „Bárki, aki kommunikációs eszközt használ – akár a mobilján, vagy az online bankon keresztül adatot forgalmaz – kockázatot vállal. Mindannyian kapcsolatban állunk valamiféle adatkezelővel, ezek az adatbázisok pedig támadhatóak. Ha olyasvalakit meg tudnak rabolni, akinek nincs jelentős anyagi bevétele, akkor nem ütközik morális gátakba olyanoktól is információt lopni, akik kiemelkedően jól keresnek. Nem beszélve arról, hogy akik szerényebb körülmények között élnek, azok könnyebben meggyőzhetőek arról, hogy szálljanak be gyanús projektekbe. Ha valaki megkörnyékezi egy szegény család gyermekét azzal, hogy egy csalásnak köszönhetően jobb cipőben járhat majd, nagy valószínűséggel érdekelni fogja az üzlet lehetősége.”

Számomra azonban a szakmai kérdéseknél izgalmasabb volt, hogy hogyan is viheti ilyen sokra egy nő, aki szemmel láthatóan óriási tekintély, az ázsiójánál pedig csak az IQ-ja lehet hatalmasabb. „Intellektuálisan rendkívül vonzó volt számomra ez a pálya, ám még mielőtt belecsöppentem volna mindebbe egy ötperces autóút változtatta meg a sorsomat. Éppen az egyetemi tanáromat vittem haza kocsival, amikor rám nézett és azt mondta, nálam rosszabb képességű diákok simán megszerzik a PhD státuszt. Ekkor döntöttem el, hogy nem állok meg a diplománál” – mesélte Orna.

A PhD megszerzése után főparancsnok volt az izraeli hadseregnél. A karrierjét az indította el, mikor eladott egy izraeli céget a Siemensnek – ettől fogva szorosan együtt dolgozott a kormánnyal, és ő lett az állam legfőbb tudományos kutatója. „Minden, amivel foglalkoztam, rendkívül érdekes volt számomra, és mindig az volt a célom, hogy társadalmunk működését segítsem a technológia segítségével” – mesélt motivációjáról. Ami pedig a gender-kérdést illeti, az EMC feje nem tartja különösebben jelentőségteljesnek, hogy ő történetesen nőként került vezető pozícióba, ugyanakkor úgy látja, nincsenek elegen, akik hasonló lehetőséghez jutnak. „Az ‘arab tavasz’ a szexizmust illetően is elérkezett: egyenlőségre vágyunk, azonos jogokat és lehetőségeket akarunk, vallásra és nemre való tekintet nélkül. A társadalmunk nem kiegyensúlyozott ez ügyben, márpedig annak kell lennie – ezt az elvet vallom, és száz százalékosan támogatom” – mondta.

És hogy mégis hogyan képes lazítani valaki, akinek a vállán a világ vezető bankjainak számítógépes rendszereinek megbízhatósága nyugszik? „Néha úgy érzem, teljesen kimerültem és nincs bennem semmi kreativitás” – ismeri be mosolyogva. „Ilyenkor egy kicsit visszavonulok: néhány napot tisztán a családomnak szentelek, túrázni járok, vagy elutazom valahova. Miután pedig kipihentem magam, újult erővel vetem magam a munkába.”

Miri Polacjeck, és a science-fictionbe illő agykutatás

A delegáció következő állomása az Izraeli Agykutatás Innovációs Központ volt. A sci-fi filmbe illő technológiákat fejlesztő intézetben olyan betegségekre keresnek megoldásokat, mint például a Parkinson-kór, amelyet az agyba ültetett implantátummal orvosolnak. Technológiai vívmányaik milliók életét változtathatják meg – nemrégiben például olyan chipet dolgoztak ki, amely maradandó idegkárosodást szenvedett betegeknek segít a mozgásban: a robotkart a csaknem teljes paralízisben szenvedő páciensek is képesek mozgatni, mégpedig a nyelvük segítségével. Az agykutató központban olyan célokat tűztek ki maguk elé, mint visszaadni a vakok szeme világát, vagy megszüntetni a poszt-traumás stressz szindrómát – azaz összességében úgy manipulálni az agyat, hogy ne okozhasson több fizikai és szellemi problémát.

A teljes cikk itt olvasható.