“Hajó a ködben”: Két Weiss Manfréd-utód megjegyzései

Szerkesztőségünket megkereste a Weiss család két utódja, akik személyesen élték át azt, amit Závada Pál legújabb könyvében regényes formában megírt. A könyvhöz fűzött reflexióikat az alábbiakban közöljük.

Mint Weiss Manfréd (WM) utódjai, személyesen vettünk részt az SS által szervezett menekülésben, 1944 májusában.Csodálkozva olvastuk Závada Pál “Hajó a ködben” című könyvét családunkról. Chorin Ferenc a könyv főszereplője, de a Weiss-Kornfeld-Mauthner család tagjai szintén szerepelnek. Meglepetésünkre új rokonokkal találkoztunk. Igy Kohner Artur báró Helen feleségével lép fel, mint Chorin Ferenc sógora. Kohner Adolf báró Helen nevű feleségével egy ismert nagybirtokos és nagyiparos volt. Viszont se rokoni, se másféle kapcsolatban nem állt a Chorin családdal, és a WM művekhez se volt semmi köze. Valériusz Ilona (Lola), a könyv egyik hőse, Mauthner Gustav özvegye. Mindkettő fiktív személy. Mauthner Alfrédnek három testvére volt, de Gustav nem létezett.

Bizonyos valóságos családtagok a könyvben álnév alatt szerepelnek. Mauthner Lexi a valóságban Mauthner János (Hansi) volt, és Weiss Judith azonos Weiss Edithtel. Edith jótékony tevékenysége a könyvben is felvillan. Az egész életét az önzetlen segítségnyújtásnak szánta, fogházakat látogatott, menekülteknek pénzt és élelmiszert juttatott, elbújt zsidókat támogatott. 1944-ben a családdal együtt elhagyta Magyarországot, Amerikában telepedett le, és ott is folytatta segítő munkáját. 1968-ban rákban halt meg. Jellemének és személyiségének ellenére, a könyvben öngyilkos lesz, miután lelkiismereti okokból nem csatlakozik menekülő családjához. Ezzel a valóságnak nem megfelelő fordulattal, a szerző átlép egy erkölcsi határt, mert méltatlan módon eltorzítja egy reális személy kiváló életrajzát.

A könyvben a család összejön, hogy rokoni tárgyalások alapján megvitassa a menekülés feltételeit. Ez nem felel meg a valóságnak. Kurt Becher SS-alezredes titkosnak akarta tartani a terveit, és ezért az indulási napig a család tagjai nem értesültek a szerződésről. Közvetlenül a távozás előtt, mindenki összejött a dokumentum aláírásához. Chorin Ferenc folytatta egyedül a tárgyalásokat, és csak Weiss Jenő és Alfonz lettek a vége felé beavatva.

Közismert, hogy a család május 17-én Bécs felé távozott. Strasser Daisy emlékszik, hogy kis sárga autók jelentek meg, amelyekbe négy ember fért el. Kétórás út után, megállás nélkül, az autókonvoj Bécs közelébe érkezett, ahol egy mellékvágányon egy vonat állt hálókocsikkal. Ez lett a család otthona a következő hat hétre. Eleinte a légitámadások alatt se volt szabad a vonatot elhagyni. Nem lehetett tudni, hogy a németek betartják-e a szerződést. A végén elindult a vonat Stuttgartba, ahonnan repülővel folytattuk az utazást Svájcba és Portugáliába. A könyvben egyéb zűrzavar után, a budapesti repülőtérről indul a család, ami sokkal kényelmesebb lett volna, de nem felel meg a valóságnak.

Egy történelmi regény felveti a kérdést, hogy meddig ér a költői szabadság. Szabad-e egy családot fiktív tagokkal kiegészíteni, új rokonságokat teremteni, történelmi eseményeket kiélesíteni és átszerkeszteni, hogy a drámai forgatókönyvnek megfeleljenek?

A valódi történelem iránt érdeklődő olvasóknak hasznos volna egy utószó a könyv következő kiadásában, amely a tényeket tartalmazza. Tisztázni lehetne, hogy ki volt tényleges, és ki fiktív családtag és rokon; hogy Chorin Ferenc nem volt báró és az apja se akarta a báróságot; hogy Weiss Edit nem lett öngyilkos; hogy kik voltak a Becherrel való tárgyalások tényleges résztvevői (Billitz Villmosról, aki a tárgyalásokban fontos szerepet játszott, a könyvben nincs szó); és hogy milyenek voltak a távozás valóságos részletei.

Strasser Daisy                                                                  Borbély Sándor
Chorin Ferenc lánya                                                         Mauthner Alfréd unokája
Weiss Manfréd unokája                                                   Weiss Manfréd dédunokája