Mentsük meg a bonyhádi zsinagógát!
A fenti címmel 2026. november 12-én tudományos munkakonferenciát tartottak Bonyhádon.
Szántói Krisztián bonyhádi grafikus művész képe
A konferenciát a Max Nordau Magyar Izraeli Baráti Társaság Egyesület Bonyhád elnöke Hetesi Beáta szervezte, az esemény házigazdája Filóné Ferencz Ibolya polgármester és a város képviselő testülete volt.
A konferencián részt vett: Prof. Heidl György államtitkár, DPhil (Oxon) Komoróczy Szonja, a Rabbiképző Egyetem rektorhelyettese, Károlyi K. László a MAZSIHISZ főigazgatója.
A konferencia előadói és előadásai a következők voltak:
–Prof. Krähling János (BME): A zsinagóga, mint a bonyhádi identitás kiemelkedő építészeti emléke
–Prof. Klein Rudolf ( Óbudai Egyetem): A bonyhádi zsinagóga helye a Közép-Európai zsinagóga építészetben.
–Dr. Nagy Gergely ( ICOMOS) : A település és a zsinagóga – Bonyhád településképi megújulásának egyik lehetősége.
-Filóné Ferenc Ibolya Bonyhád polgármestere: Bonyhád, Mártírok tere (Zsinagóga tere) turisztikai célú fejlesztése koncepcióterve.
-Dr. Róna Iván:„MAZSIHISZ – Dohány utcai zsinagóga igazgató menedzser:Szakrális, kulturális és idegenforgalmi funkciójú zsinagógák fenntartható működtetése: menedzsment- és finanszírozási tapasztalatok a megújuló bonyhádi zsinagóga számára.”
–Prof. Zima András( OR-ZSE ) A zsidó szakrális és világi kulturális funkciók együttélése felújított zsinagógák tapasztalatai alapján. Feltételek és lehetőségek a bonyhádi zsinagógában.
– PhD.Toronyi Zsuzsa Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár: A megújított zsinagógák szerepe a zsidó emlékezet őrzésében, ennek lehetőségei a bonyhádi zsinagógában.
-dr. Oszkó Ágnes (Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ): A zsidó szakrális építészet jegyei, kutatási és helyreállítási lehetőségek a bonyhádi zsinagógában.
–Mosoni Aliz építész mesterképző egyetemi hallgató: A Tolna megyei zsinagógák történeti kutatása, építészeti vizsgálata és sorsa
–Sugár Péter DLA Prof. Emeritus (BME) : Zsinagógák közösségi célú megújítása Balatonfüreden és Sárbogárdon.
–Herling Zsuzsa festő-restaurátor művész: A budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső terei díszítőfestés dokumentálási és helyreállítási tapasztalatai és alkalmazhatóságuk a bonyhádi zsinagógára
–Baliga Kornél belsőépítész és tervezőművész :A Rumbach utcai zsinagóga belső terei helyreállításának tapasztalatai
– Gara Olívia építészmérnök, BME Építőművészeti Doktorandusz Zsinagógák közösségteremtő előhasznosítása és a faldíszítő minták megőrzése kortárs módon fényfestéssel Sárbogárdon
Ritzel Zoltán bonyhádi fotóművész képe
Heidl György államtitkár köszöntőjéből idézünk:
Amit eddig láttam, és amit most gondolom, hogy majd a tudományos szempontokból is megismerhetünk, az az én számomra teljes mértékben meggyőző…. …egyébként Pécsi vagyok, tehát én Bonyhádan sokat jártam, de nem tudtam, hogy a bonyhádi zsidóság a negyedik legnagyobb neológ zsidó közösség volt, …és hogy micsoda elképesztő tudás, akár vallási teológiai tudás, akár az iparnak az ismerete, vagy a kereskedelemnek az itt összpontosuló érdemei, azok, amelyek kötődnek a közösséghez.
Tehát ez azt jelenti, hogy amit most itt látunk, amilyen célra a konferencia szerveződött, az mindenképpen állami feladat is, hogy támogassuk. És én azon leszek, hogy én ezt meg tudjam erősíteni, hogy itt bizony van társadalmi és állami felelősség abban, hogy mi fog történni. Tehát ezt már biztosan megígérhetem.
Károlyi K. László MAZSIHISZ főigazgató köszöntőjéből:
Mert Rási azt tanítja egyébként, mint az egyik legnagyobb tóra magyarázó, hogy a zsinagógák a falai, összességeben maguk ott tartják a hitet, de ennek az ereje azon kívül van, hogy amikor kilépünk a falak közül, akkor mit viszünk tovább magunkkal, és ez a konferencia szerintem egy jó kezdet, hogy egy olyan üzenetet vigyünk magunkkal, hogy itt van egy érték, amifelé közösen tudunk tenni.
Ritzel Zoltán felvétele
Komoróczy Szonja OR ZSE rektorhelyettes köszöntőjéből:
A rabbinikus irodalomnak az egyik alapműve, a Mishnah Megillah Traktátusban azt mondja, hogy a Mózes harmadik könyvében szereplő „elpusztítom szentélyeiteket” mondatnak értelmezéséként a rabbik azt mondják, hogy a zsinagógák vagy a szentélyek akkor is szentélyek, amikor már romban vannak. Tehát a szentségük az pusztán állva is megmarad. Ez az épület, amelyet sokan ma láttak először, sokan már többször is láttunk. Évekig pusztán állt, és mégsem lett közönséges épület. És ma azért vagyunk itt, hogy ennek az épületnek a múltjáról, sorsáról beszéljünk.
Nehemias, amikor meglátta Jeruzsálem romos falait, a nép így felelt neki: “vajom ró, nákum vuva nínu, jáhze kujedéhem latová”, keljünk fel és építsünk, és megerősítették kezüket a jóra. Azt kívánom a mai napon, hogy mindannyiunknak a keze legyen a jóra megerősítve.
