Liberman kész a koalícióra és a kompromisszumra az ultraortodox pártokkal

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az izraeli Jiszráél Bejtenu párt vezetője, Avigdor Liberman megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint visszakozott attól a több éven át hangoztatott ígéretétől, hogy nem lép koalícióra ultraortodox pártokkal. Közleményében azt írta, hogy kész kompromisszumot kötni a haredi férfiak kötelező katonai szolgálatáról szóló törvény elfogadásának ügyében, amelynek következetesen elkötelezett támogatója volt.

Avigdor Liberman egy korábbi képen

Az X-en közzétett nyilatkozatában Liberman azt írta, hogy a választási eredmények arra kötelezik Izrael politikai vezetőit, hogy „gondolják újra az irányt”, és „több lépéssel előre tekintsenek”.

Liberman szerint a jelenlegi politikai helyzet „nehéz döntéseket” és „fájdalmas kompromisszumokat” követel. Megismételte három vörös vonalát: „A Netanjahu-korszaknak véget kell érnie”; Izraelt nem szabad újabb választásokba sodorni; és egyetlen kormány sem támaszkodhat a Közös Lista és a Ra’am támogatására.

Ismét hangsúlyozta, hogy ellenzi egy olyan kormány megalakítását, amelynek fennmaradása a két arab párt támogatásától függ, és kijelentette, hogy a Jiszráél Bejtenu „egy ilyen kormány ellen fog szavazni”. Más kérdésekben azonban – fogalmazott – „megengedett, sőt kívánatos a rugalmasság és a kompromisszum”, beleértve az ultraortodoxok katonai szolgálatáról szóló törvényt is.

„Ez fáj nekem, és tudom, hogy sokaknak szintén fáj. De a ma előttünk álló kihívások sokaságára tekintettel a nemzeti érdeknek minden más megfontolás fölé kell kerülnie” – írta.

Figyelmeztetett arra, hogy egy kisebbségi kormány megalakítása megnyithatja az utat Benjamin Netanjahu miniszterelnök visszatérése előtt, méghozzá a korábbinál is nagyobb többséggel. Mint fogalmazott: „rövid út vezet majd a Harmadik Templom lerombolásához”.

Példaként a 2021-ben megalakult Bennett–Lapid-féle változáskormányt említette, amely alig több mint egy évig maradt hivatalban, mielőtt Netanjahu 64 mandátummal visszatért a hatalomba. Egy kisebbségi kormány szerinte „még ennél is jóval kevesebb ideig” maradna fenn, ezt követően pedig „70 mandátummal kapnánk vissza Netanjahut, újabb négy évre”.

Liberman Gadi Eisenkotot és az általa vezetett Jásár pártot hibáztatta, amiért kampányukban a „legnagyobb párttá” válást tűzték ki célul, valamint azért is, hogy felmerült egy kisebbségi kormány megalakításának lehetősége. Szerinte mindez ártott a változást akaró politikai blokknak a választási kampány utolsó napjaiban.

Liberman azt állítja, hogy a blokk a választásokat megelőző utolsó tíz napban hét-nyolc mandátumot veszített, amelyek közül három-négy a Jiszráél Bejtenutól került át Netanjahu Likud pártjához. A választások óta azonban egyetlen szakértő, adatelemző vagy politikai megfigyelő sem támasztotta alá ezeket az állításokat.

Liberman ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a haredi pártokkal való együttműködésre vonatkozó engedménye mögött egy esetleges hatalommegosztási vagy miniszterelnöki rotációs megállapodás állna, amelynek értelmében ő és Eisenkot felváltva töltenék be a kormányfői tisztséget.

Kijelentette, hogy senkivel sem tárgyalt rotációs kormányról, „még saját magával sem”, és a konstrukciót az ország kormányozhatóságára nézve károsnak nevezte.

Arra szólította fel a politikai vezetőket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést egy 61 fős parlamenti többségű koalíció létrehozására a Közös Lista és a Ra’am nélkül. Szerinte később akár „három-négy likudos képviselőt” is át lehetne csábítani.

Liberman ezt nevezte „az egyetlen olyan stratégiának, amely Izrael Állam és a zsidó nép érdekeit szolgálja”, és amely lehetővé tehetné egy stabil, négy évig hivatalban maradó kormány megalakítását.

A nyilatkozat azután született, hogy Eisenkot 67 parlamenti képviselő támogatását kapta ahhoz, hogy ő legyen a következő miniszterelnök, míg Netanjahut 46 képviselő ajánlotta a tisztségre. A pártvezetőkkel folytatott konzultációkat Jichák Hercog államelnök tartotta.

Hercog közölte, hogy folytatja az egyeztetéseket a pártok vezetőivel, és vasárnap jelenti be, kit bíz meg a kormányalakítással – írja a Times Of Israel.

*

A Jahadut HaTorah (Egyesült Tóra Judaizmus) párt vezetője, Jaakov Asher üdvözölte Avigdor Liberman álláspontjának megváltozását az ultraortodox pártokkal való együttműködés kérdésében, ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nem érkezett konkrét ajánlat a partnerségre vonatkozóan.

Miután Liberman kijelentette, hogy kész kompromisszumot kötni a haredi férfiak kötelező katonai szolgálatáról szóló törvény elfogadására vonatkozó, régóta hangoztatott követelésével kapcsolatban, Asher így reagált: „Örömmel tapasztalom, hogy a politikai szereplők mindegyike rugalmasabbá vált a katonai szolgálat kérdésében.”

Egyúttal odaszúrt Libermannek és az ellenzéki blokknak, amely a kampány során kiemelt hangsúlyt fektetett az ultraortodoxok széles körű katonai mentességének megszüntetésére, valamint a katonai szolgálatot elkerülők és családtagjaik juttatásainak megvonására.

„Fájdalmas belegondolni, mennyi uszítástól és belső gyűlölettől kímélhettük volna meg magunkat, ha az elmúlt néhány évben is ilyen rugalmasságot tanúsítottak volna” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy amennyiben konkrét ajánlat érkezik, azt a Jahadut HaTorah szellemi vezetői fogják megvizsgálni, akik a párt stratégiai döntéseit meghozzák.

A Jahadut HaTorah a héten, Jichák Hercog államelnökkel folytatott egyeztetésén nem támogatott egyetlen miniszterelnök-jelöltet sem. A párt ismét leszögezte, hogy már nem tekinti magát a Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz hű politikai blokk részének.

A másik ultraortodox párt, a Sasz ezzel szemben Netanjahut ajánlotta miniszterelnöknek, és továbbra is a hozzá hű politikai blokk részeként határozza meg magát. A Netanjahu-ellenes blokknak ugyanakkor a Sasz támogatására is szüksége lenne ahhoz, hogy kormányt alakíthasson – írja a lap.