A Vaskupola közelről

Vacsora és sütemény a katonáknak

Dél-Izraelben hétfőn, az Erős Szikla hadművelet hetedik napján kihaltak az utak, üresek a buszmegállók. Csak néhány egyenruhás katonát látni hátizsákokkal, az övezetbe érkező, vagy onnan jövő tartalékosok. A kevéske autót is kivétel nélkül férfiak vezetik, egytől egyig veteránok, akik nem mondták le üzleti útjaikat a rakétaveszély miatt. A katonai rádió időről időre megszakítja adását, és bemondja azoknak a településeknek a nevét, ahol azonnal az óvóhelyekre kell vonulni. Beer-Tuvia, Kirját Máláhi, mondja egy női hang, majd tovább viccelődnek a stúdió vendégei. Az út mentén tábla: Kirját Máláhi öt kilométer. Askelonban a külföldi tudósítóknak a Vaskupolát bemutató találkozója stílszerűen légvédelmi szirénázással indul, egy másik női hang azt ismételgeti héberül, vörös szín”. Az újságírók szanaszét hagyják járműveiket az úton, futnak a lobbiba, onnan egy óvóhelyre. Veszedelmesen közelről hallatszanak a dörrenések, s pár perc múlva még mindig remegő lábakkal vezetik a parkolóba autóikat.

Askelont, a Gázától hét kilométerre lévő, százhúszezer lakosú izraeli várost 2006 óta lövik a szomszédos övezetből. Erről lettek híresek a nagyvilágban, pedig a városban van a világ második legnagyobb tengervíz-sótalanítója is. Az első években még csak a különösen kiéleződött helyzetekben jelent meg egy-egy lövedék, de idén már hatvanöt rakétát irányoztak a város civil lakóira, amelyből viszont a Vaskupolának köszönhetően csak négy ért földet. Alan Marcus, a város stratégiai tervező osztályának vezetője szerint a Vaskupola maga a csoda, amely a város rossz geopolitikai adottságai ellenére biztosítja a folyamatos fejlődést, növekedést. Amikor Askelonban még kísérleti jelleggel az előző, 2012-es Felhőoszlop hadművelet idején bevetették, kilenc nap alatt bebizonyította, hogy érdemes volt vagyonokat költeni rá, pedig egy-egy elfogó rakétája húsz-ötven ezer, míg az ellenség által kilőtt Kasszám csak nyolcszáz dollárba kerül.

Egy Askelonban élő házaspár, Richard és Revitál Lowe ugyan örül a hatékony védekezésnek, mégis úgy vélik, hosszú távon nem a Vaskupola jelentheti a megoldást, hanem az, ha a Gázai övezetben kórházakra és iskolákra, és nem rakéták előállítására költik a nyugati donor államok pénzét. Egyik kislányuk csak pszichológusok segítségével tud megbirkózni a gyakori légiriadókkal, a bunkerszobába menekülésekkel, a szorongással és az állandó fenyegetettséggel. A hadművelet idején a Gázai övezetből egészen Haifáig sikerült rakétákat lőnie a Hamásznak, és szinte minden izraeli település felkerült a veszélyeztetett helyek térképére.

Tel-Avivot és a Ben Gurion nemzetközi repülőteret egy közös Vaskupola üteg védi, amelynél Peter Lerner katonai szóvivő fogadta a tudósítókat. Ő elsősorban abban látja a rakétavédelmi rendszer előnyét, hogy biztonságot nyújt a civil lakosságnak, és ezáltal lehetőséget teremt a politikusoknak a higgadt mérlegelésre. De a védelmi rendszer nem csak a politikusok és a katonák körében népszerű. Izraelben semmi sem maradhat titok, ma már rengetegen tudják, hogy hol található a Tel-Avivot védő egység. Daniel Semes hétfőn nyaralás-pótlónak Vaskupolát nézni vitte kisfiát, mert a háború miatt lemondták az Eilatra tervezett utazást. A tíz éves Joszi az MTI tudósítójának elmesélte, hogy Holonban, lakásuk erkélyén már többször látta, amikor elfogják a gázai rakétákat, de közelről is meg akarta nézni az izraeli hadsereg legújabb büszkeségét. A helyiek komplett vacsorákkal, süteményekkel, italokkal kedveskednek a rendszert működtető kiskatonáknak, tudják, hogy talán az életüket köszönhetik nekik. Szombaton egész családok vonultak piknikezni a Vaskupolához, kempingszékeken ülve egész nap az eget fürkészték, mikor jön egy rakéta, és ha jött, nagy tapssal jutalmazták a bumm után az elfogórakétát.